2018. június 24., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Kinga – a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.

Kincső – Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az Aranylabda az egyedüli labda, amit egyetlen védő sem tud elvenni tőlem.”

Albert Flórián

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933754-b8f8″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gyöngyösi István (Radvánc, Ung megye, 1629 – Rozsnyó, 1704. július 24.). Költő, ügyvéd. Apja gazdag eperjesi prókátor volt. Elemi iskoláit feltehetően Ungváron végezte. Klasszikus irodalmi műveltségét Sárospatakon szerezte. Első felesége az Ung megyei nemes Baranyai Gáspár lánya, Baranyai Ilona volt. 1653-tól gömöri táblabíró 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkára.  A Wesselényi-összeesküvés leleplezésekor őt is elfogták, de hamarosan az esztergomi érsek segítségével kiszabadult. Feltehetően ekkor tért át a katolikus hitre.

Ügyvédi szolgálatokat tett Zrínyi Ilonának, Drugeth Zsigmond ungvári birtokának is ő volt a fiskusa.  Családja folyamatosan Radváncon lakott, 1669-ben ő is innen keltezi egyik saját kezűleg írt nyugtatványát.

1683-ban Thököly Imre oldalára állt. Ebben az évben szerezte Ének Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságáról. Thököly bukása után Habsburg-párti lett, de később II. Rákóczi Ferencet támogatta.

Korának egyik legnépszerűbb költője volt. Többek között megénekelte Kemény János erdélyi fejedelem tetteit is.

Radvánci szülőházát 1908. szeptember 20-án az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság nagy ünnepség keretében emléktáblával jelölte meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Bay Zoltán fizikus (1900) a német és az angol kutatásoktól függetlenül kifejlesztette a radart, és már 1946-ban radarjeleket irányítottak a Holdra.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73754-b8f8″][vc_column_text]RÁZD MEG A LÁDÁT!

„Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.”
(Ézsaiás 40:29)

 Egy kisfiú lebénult, és az orvosok azt mondták, semmit nem tehetnek érte. Ezért az édesanyja fogott egy gyümölcsösládát, beletette a gyermeket, egy kötelet kötött a ládára, és a kötél másik végét derekára kötötte, így húzgálta magával miden hová a fiát. Egy idő után a kisfiú felvett egy olyan szokást, amit az anyja nem szeretett: elkezdte rázni a ládát. Néha olyan erősen rázta, hogy a láda felborult, és ő kiesett a ládából. Akárhányszor tette is vissza az édesanyja, mindig újrakezdte. Végül addig rázta a ládát, amíg kijuthatott belőle. Aztán mindenki csodálkozására megtanult járni, és nagyszerű élete lett. Ez a kisfiú elért valamit, amiről az orvosok nem gondolták, de még az édesanyja sem hitte, hogy lehetséges. Nem volt hajlandó leélni az életét egy ládában, amibe valaki belerakta. Téged is beskatulyáztak? Ha igen, akkor rázd a ládát, amíg ki nem szabadulsz! Vannak emberek, akik önjelölt szakértők abban, hogy megmondják nekünk, mire vagyunk képesek, és mire nem. Nem mindig örülnek annak, ha valaki a megszokottnál eltérően gondolkodik. A Biblia egy legnagyszerűbb ígérete az, hogy Isten „erőt a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.” Kezdd el olvasni a Szentírást, keress „ládarázó” szakaszokat! Íme, egy: „Engem azonban betölt az Úr   lelke erővel, igazsággal és hatalommal” (Míkeás 3:8). Van egy másik „Embereknek ez lehetetlen, de Istennek miden lehetséges” (Máté 19:26). Ma jelentsd ki: „Uram, te megígérted, és elhiszem, és ez elég!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23754-b8f8″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Szent Kinga szűz

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért „szemérmes Boleszlávnak nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279) után testvérével, Jolánnal az ószandeci klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá, XII. Ince pápa 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]