Kezdőlap » Kalendárium » 2018. május 27., vasárnap
Presser Gábor

2018. május 27., vasárnap

Névnap

Hella – a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.

Idézet

Gyöngyhalászok, akik nemcsak magáért a gyöngyért ugranak a mélybe, hanem azért is, hogy másoknak felmutassák: nézd, milyen szép igazságot találtunk! De vajon érték lenne-e a gyöngy, ha valakinek a markában maradna?

Müller Péter

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Esze Tamás (Tarpa, 1666 – Nyitra, 1708. május 27.). Tarpai jobbágy, kuruc brigadéros. 1697-ben részt vett a hegyaljai felkelésben. A felkelés bukásakor fogságba esett. Éveken át sóval kereskedett. 1702-ben a tiszaújlaki sófelügyelők elkobozták a szekerét és a lovát. Hiába emelt panaszt a sótisztek önkénye ellen, nem talált meghallgatásra. Ezen feldühödve társaival fegyveresen kiment az újlaki mezőre, kiválasztotta és elhajtotta a lovait. A császáriak üldözőbe vették, de elfogniuk nem sikerült. Családját Debrecen vidékére költöztette, ő maga pedig beállt a beregi erdőkben bújdosó szegénylegények közé. Néhány hónappal később egy éjszaka betört az újlaki sóházba, és az útját álló szolgát megölve, elrabolta a pénztárt. A bécsi udvar elfogatóparancsot adott ki Esze és társai ellen, de azok közben társultak a Váradról szabadult Kis Alberttel, a hegyekben portyázó csapatok vezetőjével, akit Bereg vármegye gyaloghad szervezésével bízott meg.  A kormány ezért nem merte Eszét elfogni, míg a sereg össze nem gyűlt, amikor azonban összeállt a had, Bagossy Pál ezredest megbízták a császári parancs végrehajtásával. Esze Tamás több felfegyverkezett társával a hegyekbe menekült. 1703 húsvétja előtt Esze és Kis Albert a Tiszától a Beszkidekig nyúló erdőségekben bujkáló szegénylegényeket tanácskozásra hívta össze, s elhatározták, hogy szabadságharcuknak megnyerik II. Rákóczi Ferencet, aki ekkor már Lengyelországban tartózkodott. Csatlakozott hozzájuk a munkácsi Pap Mihály, Bige György és Nagy Márton, akik követségbe mentek Rákóczihoz Lengyelországba. A követek visszatéréséig Esze Tamás folytatta a népfelkelés szervezését, később Esze Tamás személyesen is felkereste Rákóczit, aki őt ezeres kapitánnyá nevezte ki, és vele küldte el május 9-i felkelésre szólító kiáltványát.

Rákóczi 1707. április 18-án brigadérossá nevezte ki, 1708. március 24-én családjának nemességet adományozott, szülőfaluját, Tarpát pedig kiemelte a jobbágysorból, és hajdúvárosi kiváltságokkal ruházta fel. Esze Tamás két kuruc csapat összetűzése alkalmával békíteni akarta a veszekedő feleket, s a kavarodásban életét vesztette.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Vízvári Mariska színésznő születése (1877). Híres színművészi dinasztia tagja, konyhaművészetének titkairól szakácskönyvében adott számot.

–         Bakay Kornél régész, őstörténész, muzeológus ezen a napon született 1940-ben.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

KERESZTYÉN EMBEREKHEZ ILLŐ SZAVAK

„Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni.” (Példabeszédek 10:32)

Amikor George H. W. Bush 1988-ban elnökjelölt volt, nem helyénvaló megjegyzést tett élő adásban Dan Rather riporternek. Bush nyomdafestéket nem tűrő jelzőt használt Ratherre és a CBS tévétársaságra Isten nevét is belekeverve. Amikor ezt számon kérték rajta, így nyilatkozott: „Ha tudtam volna, hogy a mikrofon még be van kapcsolva, akkor nem vettem volna számra hiába az Úr nevét, azért bocsánatot kérek.” A helyzet az, hogy nem kellett volna ilyet tennie, akár be volt kapcsolva a felvevőgép, akár nem. Ne feledd, Isten felvevője mindig működik! „Hiszen az Úr látja az ember útjait, és figyeli minden lépését” (Példabeszédek 5:21). Évszázadokkal ezelőtt Jézus kijelentette: „Nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. Ezért tehát ami a sötétségben mondtatok, azt napvilágnál fogják hallani, és amit fülbe súgva mondtatok a belső szobában, azt a háztetőkről fogják hirdetni.” (Lukács 12:2-3). Szánj rá egy percet, és gondold át a következő két igét: „Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz” (Példabeszédek 15:28). „Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni, a bűnösök szája pedig csak álnokul” (Példabeszédek 10:32). Az első ige arra tanít, hogy a bölcs ember meggondolja, mit mondjon, mert tudja, hogy minden szónak következménye van. A második ige arról beszél, hogy az igaz ember automatikusan tudja, hogy mi elfogadható, és szem előtt tartja, hogy Isten minden szót hall.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Canterbury Szent Ágoston püspök

Született: 604(?) május 26. Nagy Szent Gergely pápa 596-ban a római szerzetest, Ágostont küldte el negyven társával, hogy hirdessék az evangéliumot Délkelet-Angliában a kenti népnek. Kent királyságát abban az időben Ethelbert kormányozta, akit Dél-Anglia többi királya elismert fölöttesének. Ethelbert néhány évvel korábban feleségül vette Berta frank hercegnőt, Párizsi Charibert király leányát. Berta magával hozott Kentbe egy Liudhard nevű frank püspököt, aki Canterburyn kívül egy római templomot magánkápolnaként használt. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy akár a püspök, akár a királyné megkísérelte volna Ethelbertnek vagy népének megtérítését.

Róma angliai missziójának kezdetei homályba vesznek. Béda Anglia egyháztörténete című műve az egyetlen forrásunk. Ebben elbeszéli, hogy Gergely Rómában angol rabszolgákat látott, és ettől fogva dédelgette azt a vágyat, hogy Angliában is hirdessék az evangéliumot. De semmi sem történt ebben az irányban mindaddig, amíg 590-ben ő maga nem lett a pápa. Világos, hogy a kezdeményezés Gergelytől eredt, és a vezető, akit ehhez a vállalkozáshoz kiválasztott, saját kolostorának a priorja volt.

596 tavaszán Ágoston társaival tengeri úton indult Galliába. Mivel a vállalkozást túl veszélyesnek látták, a partraszállás után társai vissza akartak fordulni, s erről levelet is küldtek a pápának. Gergely azonban nem engedett kérésüknek. Buzdította őket, hogy az egyszer már megkezdett vállalkozást ne adják föl, és megparancsolta nekik, hogy engedelmeskedjenek Ágostonnak, akit apátjukká tett. Ezenkívül levelet írt Gallia püspökeinek, Austrasia és Burgundia uralkodóinak, és kérte őket, hogy legyenek a misszionáriusok segítségére, adjanak melléjük papokat tolmácsul. Ágoston erősen kézben tartotta a vezetést. Még franciaországi útjuk közben püspökké szentelték. 597 kezdetén társaival partra szállt Thanet szigetén, Kent keleti partja előtt.

Ethelbert Thanet szigetén fogadta a misszionáriusokat. Az első találkozás kedvezően sikerült. Ágoston beszéde jó benyomást tett a királyra: engedélyt adott a térítőknek, hogy tanítsanak. Canterburyben maga jelölt ki számukra szállást, és megígérte, hogy gondoskodik ellátásukról. Hamarosan megtörténtek az első megtérések. Még 597 pünkösdje előtt maga a király is megkeresztelkedett, de nem akarta, amint Béda mondja, alattvalóit kényszeríteni, hogy példáját kövessék, mert megtanulta, hogy a keresztény hitet szabadon kell elfogadni. Megtérése és Ágoston apát meggyőző ereje mégis elérte, hogy karácsonykor tízezer megtérőt keresztelhettek meg.

Ágoston két társát, Lőrincet és Pétert Rómába küldte, hogy tájékoztassák a pápát a misszió sikeréről, egyben tanácsot kért különféle problémákkal kapcsolatban.

A követek csak 601-ben tértek vissza, egy csapat újabb misszionárius kíséretében, s meghozták Ágoston számára az érseki palliumot.

Hoztak ezenkívül istentiszteleti edényeket, eszközöket és ruhákat, templomfelszereléshez szükséges egyéb tárgyakat, apostol- és vértanú- ereklyéket és számos könyvet. És alapos választ hoztak Ágoston kérdéseire, aki azt a megbízatást kapta, hogy papjaival és klerikusaival éljen közös életet, szerzetesei számára azonban alapítson külön kolostort. Továbbá a gall és a római egyház szokásai alapján saját liturgiát kellett összeállítania, úgy, ahogyan a legcélszerűbbnek látja. Azzal is megbízta a pápa, hogy szükség szerint még tizenkét püspököt szenteljen, egy püspököt pedig küldjön Yorkba, a Northumbria-királyságba, aki engedélyt kapott, hogy a maga részéről is további tizenkét püspököt szenteljen.

A pápának ezek az átfogó tervei természetesen teljesen távol jártak a realitástól. Azt mutatják, hogy a pápának nem volt áttekintése az angliai helyzetről. Az első misszionáriusok csak egy generációval Ágoston halála után léphettek Northumbria földjére. A következő évek folyamán Ágoston Rochesterben állított föl püspökséget és Justust tette püspökévé, aztán egy harmadikat Londonban, ennek Mellitus lett a püspöke. Számára Ethelbert király templomot építtetett Szent Pál apostol tiszteletére. Canterbury mellett emeltetett Ágoston egy Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kolostort. A városban saját székesegyháza mellett iskolát alapított jövendő papságának kiképzésére.

Ezekben az években szenvedte el egyetlen súlyos kudarcát. A pápa egész Angliára kiterjesztette Ágoston joghatóságát, ugyanakkor megbízta, hogy ennek megfelelően vegye gondjaiba a római időkből maradt brit keresztényeket. Ezek az angolok, szászok és jütök inváziója óta az egyház többi részétől elkülönülve éltek a nyugati országrészekben. Ágoston őket is meg akarta nyerni a missziós munkára. Ethelbert király segítségével konferenciát szervezett a brit püspökök és tanult emberek egy csoportjával, és előadta nekik elgondolásait. Gondolkodási időt kértek. A legközelebbi összejövetel alkalmával azonban nem fogadták el Ágoston indítványát, hogy vegyék át a húsvét idejének római számításmódját és a keresztelésnek az egész egyházban használatos rítusát. Azt is visszautasították, hogy bármi módon részt vegyenek Anglia misszionálásában. Ezzel kitűnő alkalom maradt kihasználatlanul. A brit egyház tovább élt a maga elszigeteltségében. Ennek oka nyilvánvalóan a büszkeségük volt. Emellett a brit keresztények bizalmatlanok is voltak Ágostonnal szemben, hiszen ellenségeik, hódítóik között tevékenykedett.

Ez az eset, amelyet Béda közléséből ismerünk, számos angol történész ítéletalkotását meghatározta. Kevés kivétellel csak jelentéktelen érdemet tulajdonítanak Ágostonnak Anglia megtérítésében. Pedig, ha közelebbről megvizsgáljuk, figyelemre méltó teljesítmény volt, amit végbevitt. Mire meghalt – valószínűleg 604-ben –, megtérítette Kent királyát és népéből több ezer embert, alapított három püspökséget és legalább egy kolostort. Létesített egy iskolát, amely néhány éven belül bennszülött püspököket és papokat képzett az új egyháznak. Természetesen helyes az az állítás, hogy Ágoston nem térítette meg Angliát. Ahhoz ugyanis legalább egy évszázad munkája kellett. Az ő missziója Kent udvarára és királyságára terjedt ki, ahol tartós sikereket mondhat magáénak. Béda egyháztörténetében van egy jellemző hely, amelyben arról tudósít, hogy milyen volt az egyház helyzete Canterburyben az Ágoston halálát követő években. Béda leírja, hogy Lőrinc, Ágoston utóda, amikor Canterburybe jött, látta, hogy ennek az egyháznak az alapjai a legjobb állapotban vannak”. Pál apostolhoz hasonlóan Ágoston ültetett ott, ahol másoknak kellett aratniok. Az ő feladata az volt, hogy lerakja az Egyház alapjait Angliában. Béda szavai tanúsítják: valóban méltó arra, hogy az angol nép apostolának nevezzük.

8. századi kéziratok tanúsága szerint 604. vagy 605. május 26-án temették el. Ünnepét 1882-ben vették föl a római naptárba, május 28-ra, 1969-ben áthelyezték május 27-re.

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: harisnyavirág készítő kézműves

Kárpátalján a hagyományos szakmák mellett, mint amilyen az asztalos, a szobrász, a kádár, fazekas és szövőmester, számos fiatal foglalkozik különleges...

Close