2018. november 20., kedd

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jolán – Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Egy hazugságra épített boldogság nem lehet soha igazi boldogság.” 

Wass Albert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93de95-d56a”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Grabovszky Emil (Ungvár, 1878. március 13. – Bp., 1955. október 20.). Festő, grafikus. Lengyel származású apja az 1863-64-es lengyel szabadságharc leverése után telepedett le Ungváron. Hét gyermeke közül Emil volt a legfiatalabb. Középiskolai tanulmányai elvégzése után telepedett le Ungváron. Hét gyermeke közül Emil volt a legfiatalabb. Középiskolai tanulmányai elvégzése után 1911-14- ben a budapesti iparművészeti iskola festészeti osztályán tanult, majd 1915-17-ben az akadémián folytatta tanulmányait  Edvi Illés Aladár és Aggházy Gyula növendékeként. 1918 januárjától novemberéig a nagybányai művésztelepen dolgozott Jakab Zoltánnal. Thorma Jánossal és más festőkkel. Nagy hatással volt rá Ferenczy Bélával és Boksay Józseffel együtt részt vett a z ungvári művészek 1921-es első nagy bemutatkozásán.  1926 és 1939 között Budapesten volt restaurátor, közben hosszabb tanulmányutakat tett Ausztriában, Svájcban és Olaszországban. Ebben az időben számos alpinista témájú plein air képet festett. 1939-ben visszatért Ungvárra, de nem festett, könyvtárosként dolgozott. 1944-ben Erdélyi Béla buzdítására látott újra munkához, de a kultúraellenes intézkedések miatt háttérbe szorult. 1954-ben rendezhetett önálló kiállítást.  Impresszionista tájképfestő volt.  Különös művészi erővel ábrázolta a Kárpátok hegyeinek monumentalitását (Hoverla, 1946.; Kőrösmezői hegyek, 1951), de szívesen festett meghitt hangulatú tájképeket is (Balatoni halászkunyhó, 1925.; Téli szürkület, 1947). Képeit az ungvári képzőművészeti múzeum, valamint több ukrajnai és oroszországi gyűjtemény őrzi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai írót a fejedelem kinevezi a kolozsvári iskola vezetőjévé (1656). Életművében egységes rendszert alkot a korszak valamennyi korszerű szellemi irányzata, célja az volt, hogy magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes tudományosságát. Kimagasló nevelő egyéniség, a népoktatás tudatosítója.

Laborfalvy Róza színésznő (1817) a legjelesebb tragikák közé tartozott, Jókai Mórhoz ment nőül.

Makovecz Imre építész születése (1935). Európa-szerte számos épülete látványosságszámba megy, leghíresebb alkotása a sevillai világkiállítás magyar pavilonja.

Gérecz Attila, költő 1929-ben ezen a napon született. 1950-ben hazaárulás vádjával 15 évre ítélték, de négy év múlva megszökött a váci börtönből, majd újra elfogták. 1956-ban forradalmárok szabadították ki börtönéből, fegyverrel harcolt a szovjet tankok ellen, az egyik végzett vele.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7de95-d56a”][vc_column_text]TITKOS BŰNÖK MEGVALLÁSA (4)

„… te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem.” (Zsoltárok 32:5)

Dávid azt mondta: „megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam… és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem” (Zsoltárok 32:5). Julie Ann Barnhill így ír: „Ha már belefáradtál abba, hogy azt tetteted, jól vagy, akkor  ideje cselekedni. A nők, különösen a keresztyén nők túl sokáig gondolták úgy, hogy ők az egyetlenek, akiik szégyenletes problémákkal, gyötrő bűntudattal és titkolt dolgokkal küzdenek. Ha megnyílunk Isten előtt, őszinték vagyunk önmagunkkal és másokkal, akkor üdítő szabadságot és békét élhetünk meg. Egy nő ezt írta nekem: »Tizennyolc éve koromban abortuszom volt. Senki sem tud róla. Évekig bejelöltem a napot a naptáramban, és gyászoltam a gyermeket, akiről senki sem tudott, és a fiatal anyát, aki egyedül cipelte a bűntudat terhét. De többé már nem! Most már tudom, hogy nem vagyok egyedül, és életemben először elhittem, hogy Isten nagyobb, mint a titkom, és ő kész megbocsátani.« A titkoknak csak akkor van hatalma felettünk, ha rejtegetjük őket. Ha lelepleződnek Isten szeretetének fényében, akkor többé nem uralkodnak rajtunk. Azért van néhány dolog, amit tekintetbe kell venned, mielőtt megnyílsz valaki előtt: 1) Ha az az ember továbbad másoknak olyasmit, amit bizalmasan mondtak el neki, akkor vajon ki lesz a következő beszédtémája? 2) Légy óvatos azokkal, akik kéretlen tanácsokkal látnak el, majd sértésnek veszik, ha nem hallgatsz rájuk. 3) Tartsd távol magad azoktól, akik megpróbálnak megnyugtatni, és azt mondják, ne aggódj a titkaid miatt. Inkább keress olyan embert, a) akinek józan belátása van, és tudja, hogy mikor vonuljon vissza, vagy lépjen előre, ha zaklatott vagy; b) aki nyíltan beszél saját küzdelmeiről is; c) aki gyors a hallásra, késedelmes a szólásra; d) akinek szavai és tanácsai a Szentírás igazságaira épülnek.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]