2018. november 9., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tivadar – görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

Semmi sem fontos az emberi lélek betegségeinek kezelésénél, egyedül csak az, hogy a beteg higgyen. (…) És főként: higgyen a saját gyógyulásában. Abban, hogy célja és föladata van még az életben, amit el kell végeznie. Aki mindezt nyújtani tudja a betegnek, az gyógyít.

Wass Albert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93aa1e-f28b”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gyarmati Dezső (Ungvár, 1873. ápr. 23. – Bp., 1941. nov. 9.). Parlamenti gyorsíró. A budapesti jogi egyetemen jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Az 1892. évi gyorsíró-versenyen az akkori legmagasabb 220 szótagos fokon első díjat nyert. 1893-tól a parlamenti gyorsiroda tagja. 1929-től nyugalomba vonulásáig főnöke. 1903-ban Budapesten Első Orsz. Gabelsberger Szakiskola néven beindította Magyarország első gyors- és gépíró szakiskoláját, amelyet 1941-ben kormányrendelettel szüntettek be. Számos szakcikket írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Uray Tivadar (1895) Kossuth díjas színész a Nemzeti- és a Madách Színház művésze volt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7aa1e-f28b”][vc_column_text]JOGOS HARAG (2)

„Jaj azoknak, akik azt mondják a rosszra, hogy jó, és a jóra azt, hogy rossz, akik a sötétséget világosságnak, a világosságot pedig sötétségnek mondják, akik azt állítják a keserűről, hogy édes, az édesről pedig azt, hogy keserű!” (Ézsaiás 5:20)

Tudtad, hogy Isten is szokott haragos lenni? A Biblia elmondja: „megharagudott azért az Úr Salamonra, mivel elfordult szíve az Úrtól, Izráel Istenétől, aki kétszer is megjelent neki” (1Királyok 11:9). A változás gyakran a jogos haraggal kezdődik. Arisztotelész mondta: „Haragra gerjedni akárki képes, mert ez nem olyan nehéz dolog; de hogy arra haragudjunk, akire kell, ez nem olyan könnyű.” De lehetséges! Az, aki folyton dühbe gurul, ostoba, de aki sohasem haragszik semmiért, abból hiányzik az erkölcsi bátorság. Henry Ward Beecher mondta: „Aki nem tud haragos lenni, nem tudja azt sem, hogyan kell jónak lenni. Aki nem tudja, milyen az, amikor a lelked legmélyéig megráz a felháborodás a gonoszság miatt, az vagy egy élősködő vagy elvetemült ember.” Van négy dolog, ami miatt jogos, ha haragszunk: 1) A szexőrült és káromkodással teli média és filmipar, amely idősek és fiatalok elméjét egyaránt szennyezi. 2) A gyáva politikusok, akik azt teszik, ami politikai szempontból célszerű ahelyett, hogy azt tennék, ami erkölcsileg helyes. 3) Amikor másokat igazságtalanság ér bőrük színe vagy gazdasági helyzetük miatt. 4) Amikor gyermekünk nyíltan szembeszegül velünk. De hallgasd meg a figyelmeztetést is: „haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal” (Efezus 4:26). Ezért egyértelműen magyarázd el az otthonod rendszabályait, következetesen tartsd be ezeket a szabályokat, de ugyanakkor fejezd ki gyermeked felé, hogy szereted őt, és csakis a javát akarod. Lehet, hogy ezt most még nem érti, de később értékelni fogja.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2aa1e-f28b” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]A Lateráni Bazilika felszentelése

A Város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje – olvassuk a Lateráni Bazilika homlokzatán. Isten épülete vagyunk, halljuk Pál apostol szavait. A kőből épült templom felszentelésének ünnepén jusson eszünkbe, hogy testünk a Szentlélek temploma, és közösséget alkotva építjük Isten épületét. Törekedjünk arra, hogy a mi közösségünkből is a kegyelem élő vize áradhasson.
Lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett. Nagy Konstantin megtérése után Miltiadesz pápának adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette. 313-ban már itt tartott zsinatot. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte. Ez a római püspöknek mint pátriárkának székhelye, és ezért a templomot „az összes templom anyja és feje” címmel ruházták fel. A XIV. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumba helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az apostol-oltár maradványa. A templom hajójában egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak küldött koronát.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]