2018. október 09., kedd

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Dénes – görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Mikor ír az ember? Ha boldog, nem ír. Csak ha visszaemlékszik a boldogságra.”

Jókai Anna

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937e3d-660a”][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A tokiói olimpia ünnepélyes megnyitója, sportolóink 10 aranyérmet nyertek (1964).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77e3d-660a”][vc_column_text]BARÁTSÁG (3)

„Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz.” (Példabeszédek 13:20)

Egy farmer kukoricaföldjét minden nap ellepték a varjak. Egyszer elege lett belőle, megtöltötte a vadászpuskáját, és a kerítés mentén végigkúszva elhatározta, hogy lelövöldözi ezeket a bosszantó varjakat az égről. Történetesen volt ennek a farmernek egy nagyon barátságos papagája, aki válogatás nélkül mindenkivel barátkozott, és látva a varjúcsapatot, csatlakozott hozzájuk, mert barátságos akart lenni. A farmer látta a varjakat, de nem látta a papagáját, ezért gondosan célzott, lőtt, majd felugrott, és rohant megnézni, hány varjút intézett el. De íme, a papagája feküdt a földön. A szárnya eltört, a csőre kicsorbult, de még élt. A farmer óvatosan felemelte és hazavitte, ahol a gyerekei elé szaladtak. A sérült papagájt látva, sírva kérdezték: „Apa, mi történt?” Mielőtt azonban a férfi válaszolhatott volna, megszólalt a papagáj: „Így jár az, aki rossz társaságba keveredik.” Sosem lehetsz jókor, jó helyen, nem tehetsz jó dolgot, ha közben rossz társaságban vagy. Szülőként ezt meg kell tanítanod gyermekeidnek. Figyeld az internethasználatukat, és figyelmeztesd őket a világhálón zsákmányra leső ragadozókra, akik „barátokat” keresnek. Egyre több olyan rémisztő történetet hallunk, melyben gyerekeknek ártottak vagy csábítottak rosszra az interneten keresztül. Ha keményen és sürgetően hangzik, amit mondok, az azért van, mert ez a dolog valóban halaszthatatlanul fontos!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27e3d-660a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Dénes püspök és társai vértanúk – Leonardi Szent János áldozópap

A jó és a rossz küzdelmében néha úgy tűnik, hogy a rossz diadalmaskodik. Mi hiszünk Isten szavának, és hisszük, hogy Isten diadalmaskodik, a jó legyőzi a rosszat. A Szentlélek erejében akarjuk bizalommal járni utunkat.
AREOPAGITA SZENT DÉNES egy hagyomány szerint Szent Pálnak az Areopáguszon elmondott beszéde nyomán tért meg. (ApCsel 17, 34) Meghallhatott 80 táján.
Egy későbbi hagyomány szerint Athén első püspöke volt, majd Rómába ment, ezután Szent I. Kelemen pápa Galliába (a mai Franciaországba) küldte, Párizs püspöke volt több évig, híres könyveket írt.
A párizsi vértanúság valószínűleg egy másik Dénes püspökkel kapcsolatos, aki Párizsban dicsőséges vértanúságot szenvedett Rusztikusz áldozópappal, és Eleutériusz diakónussal.
Más hagyomány szerint (a legrégibb Martyrologium alapján) ez a második Dénes püspök és társai Párizsban missziós tevékenységet folytattak és Décius uralkodása alatt (243-251) fejezték le őket.
A hagyományok beszélnek egy harmadik Dénesről is, aki a 9. században élt, mélyértékű misztikus író volt. Tévesen és sokáig az első Dénessel azonosították. Írása a misztikus irodalom egyik legnagyobb kincse.
Franciaország védőszentje, és a 14 segítőszentek sorában is szerepel. Tisztelete Rómában a 11. századtól terjedt el.

LEONARDI SZENT JÁNOS 1541-ben, vagy 1543-ban született az Olaszországi Diecimó-ban, jómódú polgári családban. Apja Leonardi János, anyja Lippi Janka volt. A közeli Lucca városkában tanult, gyógyszerész lett 16 éves korára. Egy helyi karitatív közösségben dolgozott, itt gyógyított. Tagja volt a Colombini Szent János által alapított jámborsági és karitatív egyesületnek.
26 évesen hivatásának engedelmeskedve ferences szerzetes szeretett volna lenni, nem vették fel, mert hiányos volt a teológiai ismerete, és nem tudott latinul. Két év tanulással pótolta lemaradását, 1571-ben fel is szentelték, és a Luccai plébánián szolgált. Itt kezdett foglalkozni szegény sorsú fiatalok tanításával. Munkatársakat toborzott maga mellé. A luccai püspök támogatta, és társak is csatlakoztak hozzá. Igehirdetéssel és szegény gyermekek nevelésével foglalkoztak.
Közösségükben nézeteltérések keletkeztek, saját társai közül is többen vádolták őt. A belső problémák miatt kénytelen volt Rómába menni. Néri Szent Fülöppel barátságot kötött, vele együtt alapítottak egy papi kongregációt. 1593-ban VIII. Kelemen pápa jóváhagyta szerzetének részletes szabályait. Ebben a szervezési munkában 1604 táján ismerkedett meg Kalazanci Szent Józseffel, a piarista rend alapítójával, aki szegény fiúk ingyenes oktatásán fáradozott. Jó együttműködés jött létre a két szervezet között.
1609. október 9-én hunyt el egy járvány áldozataként. Hosszú boldoggáavatási eljárása 1861-ben ért véget, IX. Piusz pápa alatt. Halála után öt évvel szervezete egyesült a piaristák kegyes iskoláival. Rómában, a Pápai Magyar Intézet közelében, a Santa Maria in Campitelli templomban van eltemetve.
Tanulság:
Ne nyugodj bele a nehézségekbe, küzdj rendíthetetlenül! 

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]