Kezdőlap » Kalendárium » 2018. október 16., kedd
Oscar Wilde

2018. október 16., kedd

Névnap

Gál – kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.

Idézet

„Minden nehézségből képesek vagyunk talpra állni, minden kihívás erősíthet bennünket, bölcsebbek, érettebbek lehetünk.”

Robert Lawson

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) Író, a nemesi-nemzeti ellenállás eszméinek hirdetője. 1763-1766 között ezredével mint főstrázsamester  a Bereg megyei Badalóban állomásozott. Itt szerezte a Badalói kvártélyozásként számontartott 510 négysoros versszakból álló költeményét 1765-ben. A mű teljes címe: Unalmas órákban vagy-is a΄ téli hosszú estvéken való idő töltés. A΄verseknek gyönyörködőknek kedvéért, ki adott Gróf Gvadányi József magyar lovas generális, Pozsonyban, 1795.” A költemény első részében a falu életének eseményeit mutatja be: a táncmulatságot, a vadászatot, a halászatot. Az unalmas órákat azonban ritkán váltották fel említésre méltó események, s csak néha látogatta meg egy-egy barát. „Így töltöttem én itt harmadfél esztendőt, minden társaságtól és barátságtól meddőt.” – írja befejezésül Gvadányi. Műve értékes kultúrtörténeti és néprajzi forrásmunka.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Felépült, megnyitotta kapuit a Magyar Színház (1897), mely a Vígszínház mellett a főváros legjelentősebb drámai színháza volt.

Mezey Mária színésznő, érdemes, kiváló művész születése (1912). A háború után háttérbe szorították, ezután egy ideig kabarékban, esti szórakozóhelyeken lépett fel, s csak később foglalta el ismét méltó helyét a művészeti életben. Műveltsége, kutató szelleme, átütő erejű egyéniséggé avatta a színpadon.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

HA EZ ISTEN AKARATA – AKKOR MEGKAPHATOD

„Ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket.” (1János 5:14)

Egyszer három ember hajótörést szenvedett egy lakatlan szigeten. A megmenekülésre kevés reményük volt. Egy napon, amikor körbejárták a szigetet, egyikük felvett egy régi, fényét vesztett lámpát. Amikor megdörzsölte, előbukkant egy dzsinn, és azt ígérte, hogy teljesíti mindegyikük egy kívánságát. Az első ember azt mondta: „Bárcsak újra az irodámban lehetnék Bostonban.” Puff – már ott is volt. A második azt kívánta: „Bárcsak otthon lehetnék a családommal Londonban.” Puff – már ott is volt. A harmadik férfi körülnézett, és azt mondta: „Olyan magányos vagyok itt. Bárcsak újra itt lennének velem a barátaim.” A kívánságokkal csak az a gond, hogy dzsinnek és csodalámpák nem léteznek. Isten viszont igen! Márpedig mivel ő irányítja az életedet, és mivel ő sokkal hatalmasabb, mint bármiféle dzsinn, ezért, ha kívánságaid olyan imákká lesznek, melyek összhangban vannak Isten akaratával, akkor valóra is válnak. Azt kérdezed, tanít-e a Biblia erről? Igen. Azt mondja: „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle.” (1János 5:14-15). De még ha kívánságod összhangban van is Isten akaratával, szükséged van még egy dologra: hitre. A hit két dolgot tesz: a) megnyitja a szemedet, hogy lásd, mit ígért Isten személy szerint neked; b) mágnesként működik, bevonzza Isten ígéretének megvalósulását az életedbe. Mit kívánsz tehát? Ha egyezik Isten akaratával, megkaphatod.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Hedvig – Alacoque Szent Margit Mária

Hedvig Szent Erzsébet anyai nagynénje, a sziléziai herceg felesége, a szegények és betegek gondozója. Hite megmutatta számára, hogy lehetőségeit hogyan használja az emberek szolgálatában.
SZILÉZIAI SZENT HEDVIG Bajorországban, Burg Andechs-ben született 1174 körül, nővére volt II. Endre királyunk feleségének, Gertrúdnak. Anyai nagynénje volt Szent Erzsébetnek. Apja andechsi gróf volt, IV. Berthold, anyja groitzschi Ágnes. Ötéves korától kezdve a kitzingeni bencés nővéreknél tanult, hogy minden szempontból alkalmas lehessen fejedelemasszonyi feladatai ellátására.
1186 tájékán, 12 éves korában kikerült a zárdából és házasságot kötött. Férje Henrik sziléziai herceg lett, hét gyermekük született. Nagyon vallásos életet élt, sokakat segített, betegotthonokat épített. Női ciszterci kolostorokat hoztak férje segítségével létre.
Sok megpróbáltatást jelentett számára a idegen ország, de hat gyermeke is meghalt. A tatárok támadásakor, 1238-ban csatában elesett a férje, 1241-ben Lignitznél elesett fia is, atyjának, Henriknek az utóda.
Amikor férje meghalt, 1238-ban belépett a trebnitzi kolostorba, de nem tett fogadalmat. Itt halt meg 1243.. október 15-én. A kolostor templomába temették. Szentté avatási eljárása közvetlenül halála után megindult. 1267-ben emelte IV. Kelemen pápa a szentek sorába
Figyelj fel erre!
Családanya, családapa is lehet szent! Bárki! Még Te is!!!

ALACOQUE SZENT MARGIT MÁRIA 1647. július 22-én született Franciaországban, Clunytől nem messze, Verosvres közelében. Itt, a Leuthecourt nevű tanya volt az Alacoque-család nemesi kúriája. Alacoque Kolos királyi jegyző felesége Lamyn Filiberta volt. Hét gyermekük közül Margit az ötödik. Nyolcéves korában, 1655-ben elvesztette édesapját, édesanyja ekkor igen nehéz helyzetbe került. Margitot ekkor klarissza nővérekhez, Charolles-ba helyezte el édesanyja. A nővéreknél kapta meg elemi kiképzését. Itt érezte meg, hogy Isten őt a szerzetesi életre hívja. Kilenc évesen lett elsőáldozó. Súlyos betegen, gyermekbénulással ezután el kellett hagynia a zárdát, de a Szűzanya közbenjárásával felgyógyult.
16-17 éves koráig sok szenvedés kínozta: szegénységük, nélkülözés, megszégyenítés, kiszolgáltatottság. Azután anyagi körülményeik rendeződtek, ő is kereste a szórakozást, csinosította magát, lelki élete is ellanyhult. Csaknem férjhez is ment, de 1667 táján ismét felébredt benne a szerzetesi élet iránti vágy. 1669-ben bérmálkozott meg. 1671. augusztus 25-én Paray-le-Monial-ban Sarlós Boldogasszony rendjébe, a vizitációs nővérek közé lépett, újonc lett. Nevét Mária-Margitra változtatta. Teljesen átszellemülten élt, a világ felé feledékenynek látszott. Emiatt elöljárói keményen bántak vele. Türelme azonban mindvégig kifogyhatatlan. Fogadalmát 1672. november 6-án tehette le. Vérével írta le, hogy teljesen az Üdvözítőnek szenteli életét. Így is élt. Három, az egész Egyházra nézve nagy jelentőségű kinyilatkoztatása volt.
1673-ban az első látomásban Margit Jánosként az Úr keblén pihenhetett. Azután látta az isteni Szívet. Végül az Úr szólt hozzá és Margit szívét lángra lobbantva átadta az isteni Szív fájdalmát Margitnak, amit ezután (különösen első péntekenként) sajgó fájdalommal érzett, azt hitte, hogy hamuvá ég.
A második látomásban, 1674-ben az Üdvözítő ragyogó dicsőségben tűnt fel Margit előtt és Szívét feltárva szólt hozzá. Kérte, hogy az emberek hálátlanságáért engeszteljen: minden első pénteken járuljon szentáldozáshoz, és minden csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy órát virrasszon. A jelenés megrázó hatása alatt halálosan beteg lett, ám amikor felgyógyulásáért imádkozott, hirtelen meggyógyult. Ettől kezdve felettesei nem nézték különcnek, hanem 1675. februárjában kapcsolatba lépett a jezsuita De la Colombiére Boldog Kolossal, a Szent Szív tisztelet későbbi nagy apostolával.
A harmadik jelenésben, 1675. június 16-án az Úr feltárta előtte szívét és Szent Szívének tiszteletére külön ünnepet kért. A következő pénteken felajánlotta magát a Szent szívnek, Kolos atya hasonlókép tett.
Nehéz tíz esztendő következett ezután. Egészsége megromlott, állandó fájdalmai voltak, környezete is gyanakodva nézte. Kinyilatkoztatásait 1684 után kezdték hitelesnek tekinteni, ugyanis Kolos atya halála előtt a “Retraite spirituelle” (Lelki magány) című könyvében széles körben ismertté tette Margit Mária magán-kinyilatkoztatásait. Élete utolsó szakaszában újoncmesternő és a főnöknő asszisztense lett. 1690. október 17-én hunyt el, arcára ekkor csodálatos szépség ült ki. Az ott térdelő orvos csak így jellemezte: “Szeretetből élt, nem csoda, ha szeretettől halt meg”:
1685-ben egy érdekes önéletrajzot írt, ezt szerencsére nem tudta megsemmisíteni utolsó betegsége alatt. 1864-ben boldoggá, 1920. május 13-án pedig szentté avatták.

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Kárpátalja anno: Kárpátalja kiürítése 1944 októberében

A szovjet csapatok 1944. augusztus 27-én lépték át a magyar határt a Keleti-Kárpátokban az Ojtozi-szorosban.

Close