2018. október 18., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Lukács – latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A világon semmi sem léphet a kitartás helyébe. A kitartás és az elszántság korlátlan hatalommal bír. A „folytasd eltökéltséggel” szlogen mindig is megoldotta, és a jövőben is meg fogja oldani az emberiség problémáit.”

Calvin Coolidge

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930b1c-cfd4″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Basilovits János Joanitz ( (Hlistye, 1742. június 6. – Munkács, 1821. október 18.) Bazilitarendi szerzetes, a Munkács melletti Csernek-hegyi kolostor főnöke. Szegény sorsú szülőktől származott, iskoláit Ungváron és Kassán a jezsuitáknál végezte, majd belépett a bazilita rendbe. 38 éven keresztül volt a rendház főnöke. Szinte egész életét a monostorban élte le, amelynek történetét latin nyelvű munkájában örökítette meg.  A keleti egyház szertartásainak magyarázatát tartalmazó műveit ószláv nyelven írta. A „ruszin Hérodotoszként” emlegették. Művében a munkácsi monostor, illetve a püspökség sokat vitatott jogait igyekezett megvédeni, bizonyítani.  A hamis Korjatovics-legenda ébrentartásával és a ruszinok őshonosságának hangoztatásával megalapozta a ruszin nemzeti tudatot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Dugonics András író, költő (1740) iskoladrámái a magyar barokk dráma utolsó korszakát, a hivatalos színházhoz vezető utat képviselik.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70b1c-cfd4″][vc_column_text]FOLYAMATOS NÖVEKEDÉS

„Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását.” (Példabeszédek 1:5)

Ahhoz, hogy folyamatosan növekedni tudj, meg kell értened három alapelvet: 1) Növekedésed mértéke akkora, mint adakozásod mértéke. Ha odaadsz valamit, azzal helyet teremtesz magadban a növekedésre. Adj tehát annyit, amíg már fáj, és adj még többet, amíg már jólesik. Mindig törekedj arra, hogy amikor elköszönsz az emberektől, már jobb állapotban legyenek, mint amilyenben találtad őket, amikor érkeztél – így te is jobban leszel. Salamon azt mondta: „az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül” (Példabeszédek 11:25). Egy sírkövön a következő felirat állt: „Amit odaadtam, az az enyém. Amit elköltöttem, azt megkaptam. Amit megtartottam, azt elvesztettem.” 2) Ahhoz, hogy többet érj el az életben, tovább kell növekedned. Úgy érzed, leragadtál lelkileg, kapcsolati téren, a hivatásodban vagy otthon? Nem tudsz továbblépni azzal, ha csak külső dolgokon változtatsz, például pályát módosítasz, elhagyod a családodat, vagy másik gyülekezetbe kezdesz járni. Senki nem tart vissza, te vagy önmagad akadálya. Az életeden a zárókupak te vagy. Ezért ha komolyan gondolod, hogy ki akarsz mászni a sárba ragadt állapotból, akkor gyors megoldások keresése helyett nézz komolyan magadba, vállald a felelősséget azért, amit látsz, imádkozz, és határozd el, hogy teszel valamit ellene. 3) Nem elég álmodozni, cselekedni kell. A közép-ázsiai tatár törzsek híresen arról, hogy egy bizonyos átkot használnak ellenségeik ellen. Nem kérnek rozsdát kardjukra, nem kívánják azt sem, hogy betegség pusztítsa a másik német. Egyszerűen annyit mondanak: „maradj örökre egy helyen.” Ha nem törekszel naponta fejlődésre, akkor ez lesz a te sorsod is. Leragadsz egy helyben, ugyanazokat a dolgokat teszed, ugyanazokat az álmokat álmodod, és soha nem jutsz sehová. Ezért soha ne hagyj fel a növekedéssel!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20b1c-cfd4″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Lukács evangélista

Lukács, a szeretett orvos, Pál kísérője, aki mindennek utána járt, és így írta meg evangéliumát és az Apostolok cselekedeteit. Megtapasztalta, amit mi is megtapasztalhatunk, hogy az Úr erőt önt belénk. Bátran járhatunk az Ő útján.
SZENT LUKÁCS Euzébiusz ókeresztény író szerint a szíriai Antiochiából származik pogány görög nemzetiségű családból. Orvos volt, de széleskörű irodalmi műveltséggel is rendelkezett, ami egy kicsit a tanultságával járt együtt. Egész életén keresztül nőtlen maradt.
Körülbelül 40 körül tért meg, nem az első keresztények közt, mert az első keresztények (akik Szent István diakónus vértanúsága után menekültek el) csak a zsidók közt hirdették az evangéliumot. Később jöttek más keresztények Ciprusból, Cirenéből. Ezek már a görögökhöz is szóltak. Tíz évvel később Lukácsot már Szent Pál kíséretében találjuk. Tanítvány, barát és munkatárs volt, talán még háziorvos is.
Szerénysége miatt önmagáról nem beszél írásaiban, legalábbis nem nyíltan.
Troaszban csatlakozott Szent Pálhoz, annak második missziós útjához. Egész Filippi városáig vele tartott. Valószínűleg itt maradhatott Filippiben 52 körül, hogy a fiatal egyházközséget segítse. Amikor Pál 57-ben ismét meglátogatta Filippit, Lukács megint csatlakozott hozzá, elkísérte egészen Jeruzsálemig. Itt, Jeruzsálemben Pált letartóztatták, és Cezareába vitték. Lehetséges, hogy Lukács ekkor is vele volt, de amikor az Apostolt Rómába szállították, Lukács oda is elkísérte.
Római tartózkodása alatt írta meg evangéliumát, egy előkelő ismerősének, Teofilnak ajánlva. Az evangélium megírásához mindennek alaposan utánajárt, ezért nagyon sok olyan eseményt és részletet is leír, ami máshol nem található (Angyali Üdvözlet, Mária Erzsébetnél, a gyermek Jézus, az irgalmas szamaritánus, a hamis sáfár, a gazdag ember és Lázár, a farizeus és vámos imája, a vérrel verítékezés, a tékozló fiú, stb., stb.). Ezek az értékes részek megmutatják Szent Lukács csodálatos lelki tulajdonságait.
Ott volt Rómában 60 körül Szent Pál kiszabadulásakor is. Ekkorra már megírta második nagy művét is, az Apostolok Cselekedeteit. Ebből ismerjük a születő Egyház életét Pál kiszabadulásáig. Ezt a könyvet is Teofilnak ajánlotta, ezt is elsősorban a pogányságból megtért keresztényeknek szánta.
Pált nem kísérte el a spanyol útjára, valószínűleg fontos megbízatással kellett elutaznia Rómából.
Pál második fogsága idején is az Apostollal volt, ezt Pál örömmel írja Timóteusnak. A vesztőhelyre is elkísérte Lukács. Bizonyos, hogy a hűséges munkatárs jelenléte még nagyobb erőt adott Pálnak nehéz helyzetében.
Élete további alakulásáról nem sokat tudunk. Sokféle hagyomány van róla. Valószínűleg Délgörögországba ment, Achájába. Ott püspök volt élete végéig. Valószínűleg Patarában szenvedett vértanúhalált, ~70. Teste sokáig Tébében nyugodott, 357-ben vitték maradványait Konstantinápolyba.
Lukács az orvosok védőszentje, de a festők is védőszentjüknek tisztelik. Van egy 6. századból származó hagyomány, amely Lukácsot mint festőt említi. Eszerint a Szűz Anyát állítólag megfestette volna. Rómában, de Czstochowában a pálosoknál is mutatnak Lukácsnak tulajdonított Mária-képet. A legenda alapja Lukács nagyon finoman megrajzolt Mária-képe.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]