2018. október 19., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Nándor – vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az ősz (…) egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.”

Albert Camus

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93dd18-5057″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A Gyulafehérvári Sorok nevet viselő magyar nyelvemlék keletkezése (feltéteéezett időpont!)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7dd18-5057″][vc_column_text]KIHŰLT SZERETETED?

„Nincs meg már benned az első szeretet.” (Jelenések 2:4)

A szeretet olyan, mint a tűz, ha nem táplálják, kialszik. Ez történt az efezusi keresztyénekkel is. Korábban Pál ezt írta nekik: „a kegyelem legyen mindazokkal, akik el nem múló szeretettel szeretik a mi Urunkat, Jézus Krisztust” (Efezus 6:24). Az Úr iránti szeretetük olyan erős és mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Pál megdicsérte őket érte. De amikor Krisztus a Jelenésekben ehhez a gyülekezethez szól, szeretetük már kihűlt: „Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról, hogy nem viselheted el a gonoszokat, és próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugnak találtad őket. Tudom, hogy állhatatos vagy, tehet viseltél az én nevemért, és nem fáradtál meg, de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az előbbi cselekedeteidet, különben elmegyek hozzád, és kimozdítom gyertyatartódat a helyéből, ha meg nem térsz” (Jelenések 2:2-5). John Stott írta: „Lezuhantak a Krisztus iránti korábbi odaadásuk kihűlt. Az első lelkesedés mámoros érzése elmúlt. Krisztus iránti korábbi odaadásuk kihűlt. Szerelmesek voltak belé, de aztán kiszerettek belőle.” Lehet, hogy jársz templomba, olvasol Bibliát, és minden nap imádkozol, mégsem szereted Istent úgy, ahogy kellene. Isten szeretése elkötelezettség és a szív állásfoglalása, mely engedelmességben nyilvánul meg. Ez a szeretet összpontosítás: mindennapos döntés, hogy Istent fogod dicsőíteni mindenben, amit mondasz és teszel. Nos, a te szereteted is kihűlt?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2dd18-5057″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]De Brébeuf Szent János, Jogues Szent Izsák áldozópap és társaik, vértanúk – Keresztes Szent Pál

Nyolc francia származású jezsuita hithirdető közül ötöt – köztük de Brébeuf Szent János pátert irokéz, mohak és huron indián törzsek gyilkoltak meg kegyetlen kínzások közepette Kanadában, hármat pedig a mai Egyesült Államok területén 1642-49 között. XI. Pius pápa avatta őket szentté 1930-ban.
Kanadában szenvedett vértanúságot:

Chabanel Natál pap, 1649. dec. 8-án
Daniel Antal pap, 1648. júl. 4-én
de Brébeuf János pap, 1649. márc. 16-án
Garnier Károly pap, 1649. dec. 7-én
Lalement Gábor pap, 1649. márc. 17-én.

A mai Egyesült Államok területén áldozta életét hitünkért:

de La Lande János segítőtestvér, 1646. okt. 19-én
Goupil René segítőtestvér, 1642. szept. 29-én
Jogues Izsák pap, 1646, okt. 18-án.

KERESZTES SZENT PÁL 1694-ben született Ovadában (Alessandria, Genuától északra). Szülei nemes származásúak voltak. Családi neve Danei Pál Ferenc volt. Korán árvaságra jutott, de őrizte édesanyjától kapott jámborságát. Sokat imádkozott, mélyen tisztelte a Szent Szüzet, vállalta a fájdalmakat zokszó nélkül. Ifjú korában kereskedő volt, de tökéletesebb életre törekedett. Vágyódott a vértanúság után ezért beállt Velencében keresztes vitéznek. Egy hang visszatérésre szólítását hallotta másféle szenvedést ígérve neki.
Remete lett az Orbetello közelében levő Argentaro hegyen. Mindenről lemondott, szegényeknek és betegeknek szolgált. Társakat gyűjtött maga köré, és 1720-ban megalapították a passzionisták rendjét, teljes nevén „a Szent Keresztről és a mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedéséről nevezett sarutlan papok kongregációját”. 1727-ben pappá szentelték, 1737 után szerzetesházakat alapított, apostoli tevékenységet folytatott, közben kemény penitenciát vállalt.
Nehéz megpróbáltatásokat kellett a megnemértés és magárahagyottság miatt elszenvedni, mindezt örömmel viselte. Nagyhatású beszédeket tartott, sokakat megtérített. 1773-ben szerzetük megkapta a római Szent János és Pál templomot a Celio dombon. Ide települt mint rendfőnök, és itt, 1775. okt. 18-án halt meg.
IX. Piusz pápa 1867. június 29-én, (Szent Péter és Pál napján) szentté avatta, ünnepét április 28-ra tette. A Vatikáni Zsinat után került ünnepe halála napjához.
Példája:
Társakat keress a céljaid megvalósításához! 

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]