2019. április 11., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Leó – görög eredetű; jelentése: oroszlán.

Szaniszló – szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Retteg a szegénytől a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.”

József Attila

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e0b4-e261″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rácz Demeter (Munkács, 1710. – Munkács, 1782. április 11.) A csernekhegyi kolostor  tervezője és építtetője. Apja, Rácz György gazdag görög kereskedő volt Munkácson, aki a Rákóczi-szabadságharc idején egy alkalommal Apostol nevű kereskedőtársával a császári seregeknek 80 ezer forintot kölcsönzött. Apja halála után Demeter gróf Károlyi Ferenc lovasezredében szolgált. Egy ütközetben megmentette Károlyi életét, amit a gróf azzal hálált meg, hogy kieszközölte a császártól az apja által adott kölcsön visszafizetését, neki ajándékozta vezendi birtokát és megtette jószágigazgatójává. Így nyerhette el a gróf sógornőjének, a gazdag Csáky kisasszonynak a kezét is. Csáky grófnő azonban hamarosan meghalt, s Rácz Demeter másodszor a Dombródi család egyik leányát vette feleségül, de ez az asszony is elhunyt.  Ezért 1766-ban lelke vigasztalására építtetni kezdte a csernekhegyi kolostort, amelyet hat év múlva fejeztek be. Falai közt helyezték nyugalomra Ráczot is, aki végrendeletében tetemes összeget hagyományozott a kolostor felett álló templom újjáépítésére. A templom alapját 1798-ban Basilovits Iván rendfőnöksége idején rakták le, s 1804-ben fejezték be építését.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          József Attila posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő születése (1905). „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben” – mondta róla Bókay Antal. „Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – László Zoltán. József Attila 1937-ben Balatonszárszón egy vonat kerekei alá vetette magát. Ady mellett ő a XX. századi magyar líra legnagyobb költője. 1964 óta születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját.

–          Márai Sándor író születése (1900). Élete jelentős részét emigrációban töltötte. Legismertebb művei: A gyertyák csonkig égnek, Kassai polgárok, Eszter hagyatéka stb.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000./Wikipedia[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e0b4-e261″][vc_column_text]IMÁDKOZZ ISTEN KEGYÉÉRT!

„Mert te Uram, megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint pajzzsal.” (Zsoltárok 5:13)

Amikor valakitől szívességet kérünk, akkor általában olyasmit kérünk, amit nem köteles megtenni. A Bibliában Isten kegyelme ilyen szívességet, kegyet jelent: „megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint pajzzsal.” Az „igaz” nem jelent tökéletest, különben egyikünk sem minősülne igaznak! Az igaz azt jelenti: „Isten igazságába öltöztetett”, ettől vagyunk elfogadhatók Isten szemében és ez jogosít fel kegyére (Id. 2Korinthus 5:21). Ezt kell megértened, és ehhez kell ragaszkodnod! Miért? Mert ha Isten kegye a tiéd, akkor az emberek is elkezdenek szívességeket tenni neked – gyakran úgy, hogy maguk sem tudják megmagyarázni, miért! A Bibliában olyan embereket találunk, akik egyébként nem sokra vitték volna, de Isten kegyének köszönhetően nagy tetteket vittek véghez. Isten elhívott egy Eszter nevű fiatal lányt, hogy a zsidó nép megmentője legyen. Ezért ő hittel elindult, és hívatlanul belépett a király elé, bár ezzel megsértette az udvari protokollt, de a király „kegyelmes volt hozzá, és kinyújtotta Eszter felé a kezében lévő aranypálcát” (Eszter 5:2). Isten utat készített számára, hogy a rábízott feladatot elvégezhesse. Isten kegye nélkül a zsidók soha nem fogadták volna be Ruthot, a pogány nőt. De mivel Istennek terve volt az életével, Ruth szíve pedig nyitott volt Isten felé, végül a jómódú Boáz felesége lett (Id. Ruth 2:1). Tőlük származott később Dávid király, és végül a mi áldott Urunk, Jézus. Micsoda kegy! A Biblia azt mondja, hogy „a jó ember jóakaratot nyer az Úrtól” (Példabeszédek 12:2). Isten egyetlen percnyi jóakarata többet tesz érted, mint egy élethosszig tartó küszködés. Ezért ma imádkozz Isten kegyérért – és kezdd el keresni!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e0b4-e261″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Szaniszló püspök, vértanú

Előkelő családban született 1030 körül Krakkó mellett. Gniezno-ban, majd Franciaországban tanult. Előbb falusi plébános volt, azután 1072-ben Krakkó püspöke lett. Szülei halála után a szegények között elosztotta örökségét: a szegények „atyja” volt. Szigorú életet élt, és elvárta a papságtól és a főnemesektől is a hitbeli és erkölcsi példamutatást.

II. Boleszláv királyt bűnös élete miatt többször figyelmeztette. A király hamis tanút állított a püspök ellen, de Isten csodával mentette ki az alaptalan vádaskodásból. Szaniszló félelem nélkül intette a királyt, végül kiközösítette kicsapongó életmódja miatt. A felbőszült király gyilkos dühében – szentmise közben – maga végzett a püspökkel 1079. április 11-én. A vértanú holttestét a krakkói székesegyházban helyezték el.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]