2019. április 19., nagypéntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Emma – a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője.

Gilda – görög-latin eredetű; jelentése: pajzshordozó;[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A húsvét a vallás ünnepe. A vallás ad híveinek megnyugvást, hitet, föltámadást és mennybéli üdvösséget, nagypéntek pedig adja az emberi dokumentumok dokumentumát, a keresztrefeszítés igazságát, az apostolság tanulságait… Oh, boldogok a hívők, kik ma sírnak, zokognak, de tudják, hogy már holnap este hallelujázni fognak.”

Ady Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ab3e-e128″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Nagypéntek

Jézus kereszthalálának emléknapja. A legnagyobb böjt és gyász ideje.

A nap nevezetes templomi szertartása a csonkamise. A legtöbb templomban rendeztek passiójátékokat. A szerepek egyes családokban nemzedékről nemzedékre öröklődtek.

A korábbi évszázadokban az iskolák rendszeresen mutattak be nagypénteken misztériumjátékokat.

Ezen a napon még a protestánsok is böjtöltek.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Vezendy Zsigmond Simon (Vezend, 1808. április 19. – Máriapócs, 1861). Festőművész, szerzetes. Magyar zsellérszülőktől származott. Szatmáron tanult festészetet. 1831-ben Csernekhegyen belépett a szerzetbe. 1835-ben pappá szentelték Nagyváradon. 1844-45-ben a Zemplén megyei Vidrány és Palota templomainak képeit festette, majd a krasznibródi monostor szerzetese lett. 1848-ban Csernekhegyre helyezték, ahol több képet festett, köztük egy Szent Miklós oltárképet a zárdatemplom számára.  A festészeten kívül zenével is foglalkozott. Szerkesztett egy Irmologion c. énekeskönyvet. 1855-ben Máriapócsra helyezték, ahol helyettes lelkészként szolgált.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Gózon Gyula színész (1885) játszott drámát, bohózatot, operettet, sőt operát is, kiváló jellemszínész volt.

–          Zsolnay Vilmos keramikus (1828), a pécsi majolika- és porcelángyár alapítója. Újításaival a modern keramika alapját vetette meg, gyára legnagyobb hírét az ún. eozin máz bevezetésével szerezte.

–          Orbán Balázs, székely néprajzkutató, tudós ezen a napon halt meg 1829-ben.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ab3e-e128″][vc_column_text]ELMÉLET VAGY IGAZSÁG? (1)

„Hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt.” (1Thesszalonika 4:14 NIV)

Nézzünk meg néhány elméletet, amelyet azok gyártottak, akik megpróbálták tagadni a feltámadást. Egyesek azt mondják, hogy mivel az evangéliumot két-háromszáz évvel az események után írták, az elbeszélést vagy meghamisították vagy megszépítették. A régészet azonban ennek ellenkezőjét bizonyítja. Manapság már tudjuk, hogy az evangéliumokat valóban azok a szerzők írták, akiknek a nevét viselik, és a feltámadásról szóló tanúságtételük ugyanarra az évtizedre datálható, amikor az megtörtént, tehát nem volt idő legendál kialakulására. Vannak, akik azt állítják, hogy a tanítványoknak látomásaik vagy hallucinációik voltak, mert Krisztus megígérte, hogy feltámad a halálból, és ők teljes mértékben erre számítottak. A hallucinációk történetében azonban még soha nem volt olyan eset, amikor ötszáz különböző hátterű ember ugyanazt a látomást látta volna egyszerre. És mi a helyzet a két emmausi tanítvánnyal, akik az úton találkoztak Krisztussal a feltámadás után, együtt mentek vele, beszélgettek vele, sőt együtt is vacsoráztak vele (ld. Lukács 24:13)? Talán ők is hallucináltak? Amikor Péter pünkösd napján erről a „nagy jóhallucinációról” prédikált, mindössze tíz percnyi távolságra volt a sírhelytől (ld. ApCsel 2:24). Ezrek hittek neki, míg mások, akik hallották, nem hittek. Egyetlen embernek sem jutott eszébe, hogy odasétáljon és megnézze? Az összeesküvést szövő szadduceusok bizonyára minden lehetőséget kihasználtak volna, hogy bizonyítsák: mindez csak hallucináció. A partvonalak mentén lévő világítótornyok a hajók biztonságát szolgálják, fényük azonban odavonzza a madarakat is, melyek belerepülnek és megsebesülnek vagy elpusztulnak. Hasonló helyzetben vannak azok is, akik tagadják Krisztus feltámadását.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ab3e-e128″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Nagypéntek

„A szent húsvéti eseményben az Úr Krisztus megváltotta az embert, és tökéletes módon tisztelte Istent. Halálával legyőzte halálunkat, föltámadásával újjáteremtette az életet. Az Úr szenvedésének, halottaiból föltámadásának három napja ezért az egész egyházi év csúcspontja.” (Római misekönyv)

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]