Kezdőlap » Kalendárium » 2019. augusztus 20., kedd
Szent István király, Magyarország védőszentje

2019. augusztus 20., kedd

Névnap

István – görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

Vajk – török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

Idézet

„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”

Szent István

NÉPI KALENDÁRIUM:

A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Pálffy János, gróf (Vöröskő, 1663. augusztus 20. – Pozsony, 1751. március 24.). Császári tábornagy, Magyarország nádora, a pozsonyi vár örökös kapitánya. 1703-tól Rákóczi ellen harcolt. A császár teljhatalmú megbízottjaként ő kötötte meg 1711. április 30-án a szatmári békét. Pálffy Kassáról nyilatkozatban hirdette ki a szatmári békekötést, felszólítva a hatóságokat a rend és biztonság fenntartására. 1711. május 14-én seregei hirtelen támadással elfoglalták Ungvárt, s innen Munkács meghódítására indultak. A munkácsi vár kapitánya, Sennyey István a király koronázásáig hallani sem akart a vár feladásáról. Munkács ostromát eleinte Löffelholz császári vezér, később Pálffy személyesen vezette. Bombákkal és gránátokkal lövette a vár falait. Amikor a vár parancsnoksága meggyőződött arról, hogy az időközben kitört orosz-török háború miatt a Péter cár által megígért segítségre nem számíthat, 1711. június 22-én kénytelen volt feladni a várat. Ezzel a Rákóczi-szabadságharc gyakorlatilag véget ért.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– I. Istvánt szentté avatják a székesfehérvári bazilikában (1083)

– A Szent Jobbot szállító „aranyvonat” országjárásra indul (1938)

– Hazahozták a háború alatt külföldre került Szent Jobbot, István király épen maradt, bebalzsamozott jobb kezét (1945)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A MEGFELELŐ FÓKUSZ

„Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.” (Ézsaiás 26:3)

Az életed olyan, mint egy fényképezőgép vagy egy kamera; ahhoz, hogy megfelelő ered­ményt kapj, jól kell beállítanod a fókuszt. Ha a megfelelő dolgokra összpontosítasz, az négy eredményt hoz. Először is: leegyszerűsíti a dolgokat. Amikor nem vagy tisztában a céloddal, túl sok dologgal próbálkozol – ez feszültséget, belső harcot és zavarodottságot okoz. Csak arra van elegendő időd és energiád, hogy Isten akaratát végezd. Ha úgy érzed, hogy semminek sem tudsz a végére érni, ez lehet, hogy azt jelzi, többet vállaltál, mint amennyit Isten rád akart bízni. A megfelelő fókusz egyszerűbb élethez és józanabb időbeosztáshoz vezet. Csak akkor tudod megőrizni a békességedet, ha megőrzöd a fókuszt. „Uram, te tökéletes békességet adsz annak, akiknek szilárd a célja” (Ézsaiás 26:3 GNT). Másodszor: irányt ad. Ha azt akarod, hogy az életednek hatása legyen, kérj tanácsot Istentől, és aztán tedd azt, amit Ő mond. Ne téveszd össze az aktivitást a ter­mékenységgel. A szórt fénynek korlátozott a hatása, de az összpontosított fény olyan, mint a lézer, az acélt is átvágja. Harmadszor: energiával tölt fel. Nem a sok munka fáraszt ki, hanem az értelmetlen munka. George Bemard Shaw írta: „Az élet igazi öröme ez: ha olyan célra használnak, amit magad is nagyszerűnek ismersz el; ha a természet ereje vagy ahelyett, hogy nyomorúságaid és sérelmeid önző kis gombóca lennél, pa­naszkodva, hogy a világ nem tesz meg mindent a boldogságodért”. Végül: meghatá­rozza a küldetésedet. Amikor az embereknek eszébe jut a neved, mire fognak gondolni? „Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a nagyrabecsülés az ezüstnél és az arany­nál” (Példabeszédek 22:1 NIV). Legvégül pedig nem az fog számítani, hogy mások mit mondanak rólad, hanem az, hogy mit mond Isten. Koncentrálj tehát a végjátékra!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 

Szent István király, Magyarország fővédőszentje

Ünnepnap számunkra, kiemelkedő ünnepnap. A kezdetekre emlékezünk, arra az útra, amelyen a szent király indította el nemzetünket, és amelyet ma nekünk kell járnunk, amelyet ma nekünk kell megtalálnunk, és másoknak is megmutatnunk. Csak a szentistváni út járható ma is. Csak ezen az úton boldogulhat nemzetünk.

Esztergomban született 969 körül. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök megkeresztelte. Atyjának, Géza nagyfejedelemnek művét folytatva kereszténnyé tette nemzetét. II. Szilveszter pápától kért megerősítést és koronát. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adták. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt, aki az egyház törvényeit megtartotta és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. Miután utolsó fiúgyermekét, Imrét is elvesztette, országát a Boldogságos szűz Mária oltalmába ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa épített Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. Szent László király idején avatták szentté 1083. augusztus 20-án.

Nemzeti életünk a keresztény Magyarország fennállásának több mint ezeréves fennállását ünnepli. A magyarság pogány népként érkezett keletről a Kárpátoktól övezett és a Dunától, Tiszától öntözött síkságra.

Géza és Sarolta fia, István 18-20 éves lehetett, amikor a magyar nép királya lett. Ilyen körülmények között könnyen beláthatjuk, milyen nagy személyes értéke és kegyelmi ajándéka volt a keresztény hit. Még akkor is, ha már apja, Géza is valamennyire keresztény volt, ha ő már gyermekkorában kapta meg a keresztség szentségét, és ha kiváló nevelője is volt Szent Gellért személyében. Vajon milyen körülmények között alakult ki keresztény öntudata, és mi alapozta meg ezt? Amikor már fölszentelt királyként szembe kellett néznie a pogány Koppány lázadásával, hogyan jutott el addig a döntésig, hogy a keresztény magyar államiságot fegyverrel is meg kell védenie? Ezek mind vallásos életének személyes titkai, ennek eredményét azonban világosan ismerjük. Még azon az áron is megvédte a keresztény hitet, hogy eközben magyar vér folyt a csatában. Döntenie kellett arról is, hogy a keleti kereszténység vagy a nyugati kereszténység népeihez csatlakozzon-e? Anyja bizánci keresztény volt, az ország keleti és déli részén bizánci szertartású monostorok, templomok emelkedtek, bizánci missziós püspök tevékenykedett az országban. Ő mégis II. Henrik leányát, Gizellát vette feleségül, kíséretében lovagok jöttek nyugatról nagy számban, és bencés szerzetesek alapítottak kolostorokat, amelyek közül Pannonhalma volt a legnevezetesebb, és az is maradt napjainkig. Mint uralkodó, azonban továbbra is pártfogolta a keleti keresztényeket. Az ortodox egyház éppen napjainkban vette fel őt szentjeinek sorába. Esztergom már Géza fejedelem idején is a főváros volt, most István az egyházi és világi hatalom középpontjába tette. Kialakítja a nyugati szertartású egyházi élet alapjait, tíz püspökséget szervez, minden tíz falunak templomot kell építenie, ahová az egyes falvak lakosságának vasárnaponként el is kellett mennie misére. Székesfehérvárott rendszeresen törvénynapokat tartott, ahol panaszokat hallgatott meg, igazságot szolgáltatott.

A mai keresztény magyarság kulcskérdése ugyancsak a szilárd hívő magatartás kialakítása.

Hitünk megalapozásához keressük meg azokat az utakat, amelyek megfelelnek a mai helyzetnek!

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Kárpátalja anno: Szent István királyunk napjára

Államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk augusztus 20-án, akit 1083-ban ezen a napon avattak szentté.

Close