2019. december 24., kedd – Szenteste

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ádám – sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.

Éva – héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Karácsony előtt bizony kukucskáló angyalkák szállnak le a Földre, bekukucskálnak minden ház ablakán. Azt lesik, hol laknak a jó kisgyerekek, akik megérdemlik a karácsonyi ajándékokat.”

Antal Imre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9383d1-8d11″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Aczél László, Atzél (Kunszentmiklós, 1849. január 3. – Nagyszőlős, 1906. december 24.) Tanfelügyelő, pedagógiai író. Régi nemesi családból származott. Tanulmányait szülővárosában, majd a debreceni református főiskolán végezte. Bölcsészeti és jogi tárgyakat hallgatott, bírói vizsgát is tett, de azután pedagógiai pályára lépett. 1878-ban jelent meg első pedagógiai témájú értekezése Pozsonyban, ahol a magyar kör titkáraként működött. A nőnevelésről szóló cikkei a Pesti Naplóban jelentek meg, részben saját neve, részben Szentmiklóssy név alatt. Így figyelt fel rá Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter, s az újonnan szervezett Ugocsa megyei tankerület tanfelügyelőjévé nevezte ki 1888-ban. Azelőtt Ugocsa tanügyi tekintetben Kővár vidékéhez, majd Szatmár megyéhez tartozott, ezért iskolái eléggé elhanyagolt állapotban voltak. Aczél fellendítette a megyében az iskolaügyet. Számos állami iskolát létesített, a régibb iskolák fenntartóit szép szóval vagy a törvény szigorú alkalmazásával rávette, hogy rendes tantermet építsenek és emeljék a tanítói béreket. 1881-ben Nagyszőlősön polgári iskolát szervezett, amelyben az 1890-91-es tanévben Bartók Béla tanult. Aczél adott a helybeli elemi iskolában tanító Bartóknénak egy évi szabadságot, hogy a fiát zenei téren tovább taníttathassa. Nem csak kultúrát, hanem az itt élők anyagi jólétét is igyekezett előmozdítani, mert meggyőződése volt, „hogy a lakosság anyagi jóléte szorosan össze van kapcsolva szellemi míveltségével.” Nagyszőlősön a Korlátos alatt és a Fekete-hegy lejtőin  „példaadással igyekezett a lakosságnak a kertészethez, gyümölcsösök alakításához és a haltenyésztéséhez kedvet csinálni.” 1887-ben Bereg megye tanfelügyelőjévé nevezték ki, de nem fogadta el a kinevezést, Ugocsában kívánt maradni. 1895-ben kir. tanácsosi címet kapott. Életének utolsó éveiben írta a megye  művelődéstörténetét bemutató munkáját. Nagyszőlősön temették el kedvenc tartózkodási helyén, a korlátosi hegyoldalon. Özvegye, Perényi Lujza bárónő díszes mauzóleumot építtetett sírhelyére, amelyen ez a felirat olvasható.: „Vándor, állj meg, s mondd meg Spártának: itt nyugszik hű fia, ki a hazáért vérzett el”.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Déryné Széppataki Róza (1793) az első magyar operaénekesnő. A vándorszínészet korának legnépszerűbb színésze volt, mindent játszott, legnagyobb sikereit, mint énekes szubrett aratta.

Feszty Árpád (1856) festő, az akadémikus festészet jellegzetes képviselője. 1892-től 1894-ig Pálya Celesztin és mások közreműködésével festette meg főművét: A magyarok bejövetelét. Az 1800 négyzetméteres nagyságú, 120 m. hosszú, 15 m. széles, egy darabra szőtt, vászonra festett panoráma hosszú évekig a főváros egyik látványossága volt, de Budapest ostroma alatt nagyon megsérült. A helyreállított népszerű kép jelenleg az ópusztaszeri nemzeti parkban látható.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-283d1-8d11″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]LITURGIKUS NAPTÁR:

Ádám és Éva

A Biblia szerint Ádám és Éva voltak az első emberpár, akiket Isten teremtett. Évát nem sokkal Ádám megteremtése után hívta életre Isten. Álmot bocsátott Ádámra, és egy bordájából alkotta meg Évát. A Biblia Ádám és Éva történetét Mózes 1. könyve, a Teremtés könyve második és harmadik fejezetében mondja el.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]