2019. december 4., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Barbaragörög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.

Borbála a Barbara magyaros módosulata.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A Mikulást szerettem, mert olyan nagy barátja az igaznak, a rossz gyermeket sem engedi mindjárt elvinni, hanem ad neki egy évet a javulásra, csodásan fehér szakállával és hajával pedig olyan roppant szentül néz ki.”

Asbóth János

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d536-65be”][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született 1952-ben ifj. Béres József kémikus, id. Béres József a világhírű Béres-csepp feltalálójának fia, és munkássága folytatója. 

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.    [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d536-65be”][vc_column_text]Belső munka (4)

„Ugyanígy segít a lélek is a mi erőtlenségünkön.” (Róma 8:26)

A hívő ember mindennapi életének két oszlopa az imádság és a Szentírás. Az imádság ugyan egyszerű, de nem mindig könnyű. Hiányzik belőlünk a motiváció, könnyel elterelődik a figyelmünk, és nem mindig vagyunk biztosak abban, miért kellene imádkoznunk. Isten ismeri emberi hiányosságainkat, ezért bennünk lakó Szentlelke által segít minket. „Ugyanígy segít a lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal… Isten szerint jár közben a Szentekért.” (Róma 8:26-27) Ez azt jelenti, hogy bárhogy is érzed magad imádkozás közben, a Szentlélek csatlakozik imádhoz, könyörög érted, és a legerőtlenebb imádságot is hatalmas erejű kérésként viszi az Atya elé. A másik oszlop pedig Isten igéje, a Szentlélek szerepe ebben ugyanilyen erőteljes. Jézus azt mondta: „amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. „ (János 16:13) Figyeld meg, a Szentlélek három dolgot tesz: 1. Vezet, amikor Isten igéjét tanulmányozod és érteni törekszel. 2. Felfedi előtted, amit Jézus tudtodra akar adni. 3. Megnyitja értelmedet az eljövendő dolgokra. Nem kérdés, hogy a jó könyvek, a Szentíráson alapuló anyagok és hozzáértő Bibliatanítók sokat segíthetnek, de semmi sem pótolja a Szentlélek hangját, hallgasd tehát figyelmesen, mit akar neked mondani!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d536-65be” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Damaszkuszi Szent János áldozópap, egyháztanító – Szent Borbála

Adventi utunkon szilárd alapot keresve akarunk haladni, Ez a szikla alap Jézus, vele akarunk találkozni, amikor születésének ünnepére készülünk. Damaszkuszi szent János a himnusz költészetben, amikor a korábbi nagy teológusok írásait rendszerezte, irodalmi tevékenységében ezt a sziklaalapot mutatta fel kortársainak, és rajtuk keresztül nekünk.
JÁNOS keresztény állami hivatalnokcsaládból született Damaszkuszban 650 körül. Filozófusnak tanult, igen eredményesen egy Kozmász nevű szicíliai szerzetestől, akit a család egy kalifa fogságából szabadított ki és fogadott be. Tanulmányai befejeztével valószínüleg apja hivatalát foglalta el.
726-ban a császár rendelete bálványimádásnak minősítette a szentképek tiszteletét. Ezzel 120 évig tartó képrombolási harc kezdődött. János vitairatokat szerkesztett a képek tiszteletének védelmében. Lemondva világi életéről, vagyonáról, előkelő állásáról, a jeruzsálem melletti Szent Szábbász kolostorban szerzetes, majd pap lett. Prédikációival és írásaival ő lett a keleti egyház utolsó nagy egyházdoktora. Sok könyve elsősörban a képrombolók elleni vitairat volt.
Alázatossága példaszerű volt, erre sok próbatételben adta bizonyságát, de az is mutatja, hogy írásaiban magáról, dicsőségéről semmit sem írt. Haláláról sem tudunk semmit, valószínüleg Jeruzsálemben halt meg 749. december 4-én. A képrombolók 754-ben „kiközösítéssel” itélték el, és csak 787-ben a Niceai egyetemes zsinat ismerte el érdemeit. XIII. Leó pápa szentünk tiszteletét az egész Egyházra kiterjesztette.
Példája:
dolgodat szorgalmasan végezd, ne követeljed a magad dicsőségét!

BORBÁLA a magyar középkor egyik legismertebb szentje és vértanúja, aki Nikodémiában élt az i.sz. 4. században. Előkelő pogány úrnak, Dioscurosnak volt a lánya. Legendáját az Érdy-kódex rögzítette. E szerint Dioscuros nagyon féltette szép és okos leányát a keresztény vallástól, ezért egy félreeső, magányos toronyba záratta. Borbála azonban fogságában hírt kapott Origenes alexandriai bölcsről, és írt neki, kérve, hogy ismertesse meg Krisztus tanításával. Origenes elküldte hozzá Bálint nevű papját, aki titokban megkeresztelte.
Apja, hogy kedvébe járjon leányának, fürdőházat építtetett neki. Borbála azonban az ott álló bálvány szobrát összetörte, és a falba még egy harmadik ablakot is vágott, hogy az a Szentháromságra emlékeztesse. Dioscuros erre féktelen haragra gerjedt, és meg akarta ölni a lányát, aki a pusztába menekült előle, de két pásztor visszahurcolta. Erre a pogány férfi apához méltatlan kegyetlenséggel megkínoztatta Borbálát, majd elküldte a császárhoz, hogy ítélje halálra. Maximianus felszólította a szüzet, hogy mutasson be áldozatot a pogány isteneknek, s mikor azt megtagadta, újra megkínoztatta, majd börtönbe vettette. A fogságban Jézus megjelent a szenvedőnek mennyei vőlegényként, vigasztalta, erősítette. Erre a lány testéről eltűntek a kínzások nyomai. Másnap a császár ezt a pogány istenek segítségének tulajdonította, s amikor feltevése ellen Borbála tiltakozott, égő fáklyát dobott az arcába, majd meztelenül kergette végig a város utcáin. Imádságára Isten angyala ruhával borította be az ártatlan szűz testét. Maximianus dühe emiatt csak fokozódott, halálra ítélte, és a kivégzést a lány apjára bízta, aki lefejezte. Hazatértében azonban a „mennyből tűz szálla reá és megemészté őtet.”
A legenda alapján Borbála a jó halál, a bányászok, a tüzérség, várak, erődök védőszentje, akit pálmaággal, toronnyal, kehellyel, könyvvel szoktak megörökíteni.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]