Kezdőlap » Kalendárium » 2019. február 18., hétfő
Jókai Mór

2019. február 18., hétfő

Névnap

Bernadett: germán-francia eredetű; Jelentése: erős, mint a medve.

Leó: görög eredetű; Jelentése: oroszlán.

Idézet

„Mikor az ember szerencsétlenségre jut, akkor senki sem akarja megismerni.”

Jókai Mór

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Zrínyi Ilona, grófnő (Ozalj, Horvátország, 1643. – Nikodémia, Kisázsia, 1703. február 18.). Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánya, II. Rákóczi Ferenc anyja, a munkácsi vár védője. 1667-ben ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez. Miután megözvegyült, megismerkedett Thököly Imrével. Anyósa, Báthory Zsófia halála után 1680. június 30-án a munkácsi vár őrségét saját és gyermekei hűségére eskette fel, és nem egyezett bele, hogy Caprara hadvezér császári sereget küldjön a várba. 1681-82-ben mindent megtett annak érdekében, hogy a császár beleegyezzen Thökölyvel kötendő házasságába, mert ez a kurucok és a császáriak közötti békekötéshez is hozzájárulhatott volna. Esküvőjüket 1682. június 15-én fényes külsőségek között tartották meg a munkácsi várban. Thököly oldalán ő is egyik szervezője lett a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek.  Megerősítették a munkácsi várat, amely ezután a Thököly szabadságharc egyik fontos erődítménye lett. 1685 októberében Zrínyi Ilona gyermekeivel, Juliannával és Ferenccel Munkácsra költözött, mivel a császári seregek sorra elfoglalták az egykor Thököly irányítása alatt álló várakat. Thökölyt becsapták a törökök, letartóztatták, Zrínyi Ilona ezért sehonnan sem számíthatott segítségre. Caprara felszólította a fejedelemasszonyt, adja fel önként a munkácsi várat, ellenkező esetben fegyverrel fogja elfoglalni. Zrínyi Ilona erre azt felelte, ha úgy érzi, dicsőségére válik egy gyermekeit védelmező asszony ellen harcolni a császári seregnek, ő sem ijed meg az ostromtól. Az év végén a császáriak körülzárták a várat, amelyet Thököly főkapitánya, Radics András és négyezer főnyi kuruc katona védett. 1686. január 12-én Zrínyi Ilona biztató levelet kapott Thökölytől Belgrádból, s ezután még elszántabban kezdte védelmezni a várat.

Hősiesen védte a várat, ám végül kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni az ostromlókkal a vár feladásáról. 1688. január 15-én írta alá az erről szóló megállapodást, és két nap múlva I. Lipót császár csapatai Antonio Caraffa vezetésével bevonultak a várba. Zrínyi Ilonát Bécsbe vitték, kolostorba zárták.

1904-ben, amikor engedélyezték hamvainak hazahozatalát, Munkács város képviselőtestülete határozatot fogadott el, amely szerint: „Hazafias és illő kegyelet, hogy a munkácsi várban találja meg végső pihenőhelyét, melyet minden várnál jobban szeretett.” Bár az egész ország elismerte Munkács város ragaszkodásának jogosságát, folyamodványa nem járt sikerrel, mert Zrínyi Ilona hamvait Kassára vitték. Születésének 300. évfordulója tiszteletére az 1943-as évet Bereg megyében Zrínyi Ilona évének nyilvánították.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kármán Tódor mérnök (1881) az aerodinamika és a nagyrakéták fejlesztésében ért el kitűnő eredményeket. A Hold túlsó oldalán és a Marson nevét egy-egy kráter őrzi.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

HÉT MÁSODPERC (2)

„Én vagyok a jó pásztor.” (János 10:11)

Nem kapunk második lehetőséget arra, hogy jó benyomást keltsünk másokban. Lehet, hogy a mondanivalód nagyszerű, és a hallgatónak szüksége is van rá, de a tekinteted és az arckifejezésed kikapcsolhatja a másik emberben a „vevőkészüléket”, mielőtt még megszólalnál. Észrevetted már, hogy mennyi embernek van rossz emléke arról, hogy gyülekezetben nőtt fel? Szigorú, komor, zord tekintetű emberekre emlékeznek, akik általában elítélően nyilatkoztak mindenről a világon. Ezzel nagyon rossz szolgálatot tettek Istennek! Egy kislány egyszer meglátott egy szomorú tekintetű öszvért egy kerítésnél álldogálni. Odament hozzá, megsimogatta a fejét, és így szólt: „Semmi baj, megértelek. Az én nagynéném is vallásos!” Jézus azt mondta: „Én vagyok a jó pásztor.” A „jó” szó a görög nyelvben a kalosz, ami azt jelenti: „kedves, megnyerő, vonzó”. Jézus viselkedése mindig megnyerő volt! Ahhoz, hogy az emberek higgyenek nekünk, 7%-ban számít az, amit mondunk. Ahogy mondjuk, annak 38% a súlya. Amit az emberek látnak, az pedig 55%-ban dönt. Elképesztő, hogy több mint 90% a nonverbális kommunikáció, és az emberek ezeket a jeleket „veszik”, melyeknek semmi köze ahhoz, amit valójában mondunk! Nos, ha azt hiszed, hogy a kommunikáció lényege a beszéd, akkor nagyon tévedsz, és valószínű, hogy nehezen fogsz tudni kapcsolatot teremteni másokkal. Abraham Lincolnt egyszer megkérte egy beosztottja, hogy vegye fel egy barátját is. Miután Lincoln meghallgatta az illetőt, elutasította. Amikor megkérdezték tőle, miért nem kaphatta meg az illető az állást, az elnök így felelt: „Nem tetszett az arckifejezése.” A Fehér Ház embere így tiltakozott: „Ez nem igazságos! Senki nem tehet az arckifejezéséről.” „Ebben téved – válaszolt Lincoln. – Negyven éves kor fölött mindenki felelős az arckifejezéséért.” Nos, a te arckifejezésed mit mond másoknak?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szólj hozzá!

Read previous post:
Ötből négy menedékkérő még mindig illegálisan érkezik Európába

A témával a Berliner Morgenpost című német lap foglalkozott vasárnap az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2018-ról szóló éves jelentésére...

Close