2019. január 11., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ágota – az Agáta régi magyar formája.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Egy színész a nyelvében színész, és nagyon ritka, ha valaki idegen nyelven képes karriert csinálni.”

Eszenyi Enikő

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9307ef-1991″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rhédey László (?, 1636. január 11. – Huszt, 1663. április 23.). Hadvezér, naplóíró. 1654-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem bejárója volt. Dandárvezérként részt vett az 1657-es lengyelországi hadjáratban. A hadjáratról naplójában számolt be. Hazatérése után apjával együtt a huszti várban élt. Barcsay Ákos felkínálta neki Erdély gernerálisságát, majd Háromszék kapitánya lett.  Másodszorra Bánffy Ágnest, Barcsay Ákos özvegyét vette feleségül. Apjával együtt irányította Máramaros megyét. A törökök neki is felajánlották az erdélyi trónt, de apjával együtt ő is visszautasította. 1660-ban váradi kapitánnyá nevezték ki, de beiktatása előtt a törökök elfoglalták a várat. Utód nélkül halt meg. Huszt várában temették el.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

I. Ferenc megtiltja a liberális szellemű külföldi szépirodalmi lapok behozatalát a birodalomba (1820).

Megalapították a Magyar Nemzeti Conservatoriumot, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elődjét.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-707ef-1991″][vc_column_text]NE CSINÁLD AZT, AMIVEL NEM MÉGY SEMMIRE!

„Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon!” (Kolossé 3:16)

Egy házaspár egyszer elhatározta, hogy vadkacsavadászatra mennek együtt. Hallották, hogy szükség van hozzá egy jó vadászkutyára, ezért vettek egyet. Azt is hallották, hogy jó fegyver kell, ezért puskát is vettek. Aztán elindultak vadászni. Egész nap egyetlen kacsát sem lőttek. A férj ekkor így szólt: „Drágám, azt hiszem, valamit rosszul csinálunk.” A feleség így válaszolt: „Talán, ha legközelebb kicsit magasabbra dobnánk a kutyát, el tudná kapni a kacsát.” A keresztyén életben mi is sokszor olyan eszközökkel próbálkozunk, melyek nem működnek, olyan módszerekkel, melyeknek nincs semmi értelme. A kutya nem megfelelő fegyver a kacsák ellen – a vadkacsát először le kell lőni, aztán majd a kutya odahozza. Miért írta Pál, hogy „Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon?” Mert ha Krisztus beszéde tölti be szívünket, akkor rendelkezésünkre áll Isten bölcsessége. A problémákat nem lehet megoldani azokkal az elemekkel, melyek okozták azt. Isten bölcsességére van szükség, azt pedig Igéjében találjuk. A keresztyéneknek csupán alig 30 %-a olvassa naponta a Bibliát. Gondolj bele: 70 %-uk rossz helyen keresi a választ. Ha egy problémával szembesülsz, az első dolog, amit kérdezned kellene: „Mit mond ezzel kapcsolatban Isten Igéje?” „Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket” (Zsoltárok 119:130). Ahelyett, hogy olyasmit tennél, amivel nem mégy semmire, inkább fordulj Isten Igéjéhez!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]