2019. január 20., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Fábián – latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

Sebestyén – görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Mi vagyok én, azt csak magam tudom,
Mi voltam, azt ne tudná senki bár.
Mivé leszek – majd látja a világ.”

Madách Imre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937954-69d8″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Nátolyáné Jaczkó Olga (Tarna, 1895. január 20. – Budapest, 1970.) Író, költő.  A polgári iskolát Ungváron végezte. Egyik, 16 éves korában írt novelláját a budapesti Alkotmány közölte. 1918-tól rendszeresen jelentek meg versei, novellái a Határszéli Újságban, a Kassai naplóban, a Népakaratban, a Pásztortűzben, a Tűzben, a Prágai Magyar Hírlapban, a Magyar Minervában, az Új Auórában és a Magyar Írásban. Több költeményét tartalmazza a Sziklay Ferenc szerkesztette Lírai Antológia (Berlin, 1926). 1928-ban a Nyugatban is szerepelt. Novelláiban a verhovinai faluk világát ábrázolta, de „igazi sikereit a nő érzelmi-erkölcsi problémáit feszegető prózai írásaival érte el.” Indulását Gömöry Jenő Tamás segítette. 1936-ban közösen írtak regényt. 1945 után Budapesten élt, de betegsége miatt újabb írásokkal nem jelentkezett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megkezdi működését az első zenei intézmény, a Pestbudai Hangászegyesület (1836).

Széchenyi István a Tisza szabályozására megalakította a Tiszavölgyi Társulatot (1846).

Sík Sándor költő, író, szerkesztő (1889) a magyar cserkészet egyik alapítója. Lírájának kezdeti szakaszát a katolicizmus eszmevilága jellemzi, elsősorban Prohányzka, Ottokár szemlélete hatott rá.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77954-69d8″][vc_column_text]KÜLÖNBSÉG SÁMSON ÉS SÁMUEL KÖZÖTT (1)

„Mindeddig megsegített minket az Úr!”
(1 Sámuel 7:12 Károli)

Negyedik különbség: elszámoltathatóság. Sámson öntörvényű ember volt, nem engedte, hogy bárki is számon kérje a tetteiért. Magányos farkas típus volt, nem működött együtt másokkal. Hirtelen ötlettől vezérelt magánakciói csak arra voltak jók, hogy a filiszteusok még jobban megadóztatták Isten népét, és még jobban nyomorgatták őket. Sámuel viszont egyetértésben munkálkodott. Amikor imádkozott, Isten látványos győzelmet adott Izráelnek ellenségei fölött, Sámuel azonban nem tulajdonította magának az érdemet. „Sámuel pedig fogott egy követ, felállította Micpá és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt mondta: Az Úr segített el bennünket egészen idáig!” (1Sámuel 7:12). Sámson énközpontú volt, Sámuel viszont a közösségre összpontosított. A zsoltáros azt írta: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.” (Zsoltárok 133:1,3). Ahhoz, hogy Isten áldásait elnyerjük, nem élhetünk magányos farkasként, együtt kell működnünk másokkal. Az újszövetségi gyülekezet is így tett. „Azok pedig, miután megfenyegették, elbocsátották őket… Amint elbocsátották őket, elmentek az övéihez…” (ApCsel 4:21,23). Amikor az apostolokat támadás érte, „elmentek az övéikhez”. Kapcsolatban álltak azokkal, akik tudták, hogyan tanácsolják, támogassák, erősítsék, bátorítsák őket, hogyan imádkozzanak értük, hogyan tanulmányozzák együtt Isten Igéjét. Neked is olyan kapcsolatra van szükséged! Nem engedheted meg magadnak, hogy csak akkor kezdd építgetni őket, amikor már jönnek a bajok! Fogj hozzá most, a jó időkben, és akkor lesznek emberek, akikre számíthatsz, amikor rossz idők jönnek.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27954-69d8″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Sebestyén vértanú

Diokleciánusz császár kedvelt tisztje (a praetoriánusok I. kohorszának centuriója) volt. Keresztény hite miatt a császár egy réten fához köttette, és saját katonáival nyilaztatta. Egy keresztény matróna, Iréne ápolta. Felgyógyulása után szemrehányást tett a császárnak kegyetlensége miatt, ezért az súlyos dorongokkal agyonverette. Holttestét a római szennyvízcsatornába dobták. Lucina nevű matróna – látomása révén – rátalált, és a Via Appián temettette el. Ezen a helyen áll a róla elnevezett Szent Sebestyén bazilika.

Szent Fábián pápa, vértanú

Ősi római családból származott. 236-ban választották pápává. Origenész tőle kért feloldozást az irataiban előforduló tévedésekért. Fábián pápa rendezte a keresztény temetőhelyeket. Oratoriumokat emeltetett föléjük, és a diakónusok felügyeletére bízta azokat. Déciusz császár alatt szenvedett vértanúhalált 250-ben. A Kallixtusz katakombában temették el, ahol megmaradt a sírköve is.

Boldog Özséb, pálos rendalapító

Előkelő szülők gyermeke volt. Pappászentelése után nemsokára esztergomi kanonok lett. 1246-ban lemondott méltóságáról és a pilisi erdőségben remetéskedett. Csodás látomása után a környékbeli remetéket maga köré csoportosította. Ezeknek lelki vezetőjük lett, majd idővel Pilisszentkereszten templomot és kolostort építve, megvetette a Remete Szent Pálról elnevezett Pálos rend alapját 1250-ben. Ő lett az első főnökük, és a pilisi kolostorból kormányozta szerzetét. 1270-ben halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]