Kezdőlap » Kalendárium » 2019. január 6., vasárnap
Tóth Judit

2019. január 6., vasárnap

Névnap

Boldizsár – asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

Idézet

„Csak azt fogjuk megőrizni, amit szeretünk, azt fogjuk szeretni, amit megértünk, és azt fogjuk érteni, amit megértettek velünk.”

Baba Dioum

NÉPI KALENDÁRIUM:

VÍZKERESZT

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.

Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Például Jászdózsán léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek, hogy egészségesek legyenek – „ne legyenek se himlősök, se rühesek”. A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból.

A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az Ipoly menti községekben a kelenyeiek a ház földjét meglocsolták a szenteltvízzel, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon, a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek. Az istálló sarkait is megszentelték – ugyancsak az ártó hatalmak ellen. Bélapátfalván a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle.

Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.

A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez. Például a moldvai Pusztinán, „hogy a tyúkok tojjanak, akkor mikor vízkeresztkor járt a pap a keresztvel, mert nálunk szokott járni házszentelni, akkor ráültettük mindig a padra. A padon vót ilyen terítő, a terítő alá raktunk zabot, árpát, kukoricát, s a pap, ha ráült, akkor azt mondták, hogy sokat tojnak a tyúkok” (Bosnyák S. 1980: 119).

A házszentelés neve koleda volt. A Nyitra megyei Menyhén, Béden, Szalakuszon újévtől háromkirályok napjáig tartott a koleda. A pap, a kántor, a három falu egyházfia és két ministráns gyerek minden házhoz elmentek. Énekeltek, a pap megszentelte, megfüstölte a házat, a kántor az ajtóra felírta a három király nevének kezdőbetűit. Utána a háziak megvendégelték őket. Az egyházúak egy zsákba szilvát, diót, lisztet, szalonnát, kolbászt szedtek, amit a pap és a kántor osztott szét egymás között. Egyharmad volt a kántoré, kétharmad a papé. Ez a javadalom a kántor díjlevelébe volt foglalva (Manga 1942b: 28–29). Házszenteléskor a Szeged környéki falvakban az asztalra búzát, néhol almát, máshol tollat tettek, hogy szerencséjük legyen a termésben és a jószágban is.

A szentelés egyúttal tehát adománygyűjtés volt a hívektől. Erre vonatkozik Réső Ensel Sándor 1845-ös göcseji leírása: „Vízkeresztkor itt eljár a pap háztól-házhoz mesterével, kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották, és minden ház {7-115.} tulajdonosa, tudva előre jövetelöket, egy tál kukoriczát, egy tál borsót, egy disznólábat, s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve, készen várja őket” (Réső Ensel 1867: 342).

Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük.

Általában vízkeresztkor, vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a 16. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról. A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. csillagének:

  1. Három királyok napján dicsérjük énekekkel,
    országunk egy istápját vigadozó versekkel:
    szép jel és szép csillag, szép napunk támad, támad.

(Tura, Pest m.; MNT II. 47. sz.)

A háromkirályjárás szép példáit közli A Magyar Népzene Tára Baranya, Somogy, Bács-Bodrog, Zala, Pest, Szatmár, Csanád és Bihar megyéből. A Pest megyei változatokban lányok a szereplők: fehér ruhában, fejükön papírsüveggel (MNT II. 41–56. sz.). A vízkereszti háromkirályjárás baranyai változatai hosszú, dramatikus játékok, ahol Gáspár, Menyhért és Boldizsár egyenként bemutatkozik, esetleg több jellegzetes karácsonyi éneket elénekelnek, adománykérő rigmust is mondanak (MNT II. 37–45). Sok változatban csak az említett csillagének szerepel.

„Községeinkben (É. Bánát) a háromkirály járás eléggé egyöntetűen történt: a bibliai Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt megszemélyesítő 10–14 éves fiúgyermekek öltözéke királyi palástot jelentő fehér lepedő volt, fejükön papírkorona vagy süveg, mely elsősorban piros, sárga vagy más színével különbözött. Egyikük csillagot vitt, melynek közepe szitakéregből volt és ollórács segítségével ki lehetett ugratni egy hat ágú, piros papírral bevont csillagot. (Mindig a »Szép jel, szép csillag…« kezdetű refrénnél ugratták ki.) A fiúk január 1. és 6. között jártak köszönteni és vízkereszt előestéjén fejezték be. Padén már az I. világháború után, Szajánban a 30-as években szűnt meg, talán Verbicán élt legtovább. Sehol más szöveget nem mondtak, mint az említett éneket…” (Katona I. 1983: 102–103). Turán a háromkirályok öltözete a következő volt: „térdig érő fehér ing, fejükön keménypapírból hegyes csákó, beragasztják színes papírral. A szerecsen királynak {7-116.} az arca be van kormozva. Menyhért egy rugós botra szerelt csillagot visz, mely ezüst papírral van bevonva, a másik két társ kezében kard. Bemenetkor engedélyt kérnek: el szabad-e a háromkirályokat járni? Igenlő válasz esetén eléneklik a »Három királyok napján« kezdetű éneket. A »szép jel« résznél a csillagot néhányszor előreugratják. Az egész játék tulajdonképpen ebből az egyetlen énekből áll, melynek végeztével a betlehemes játékhoz hasonlóan díjazásban részesülnek ők is, és egyenlő arányban osztoznak” (Schram 1972: 57–58).

Bálint Sándor arra utal, hogy egy egyházias gyakorlat elnépiesedéséről éppen úgy szó lehet, mint az egykori iskoladrámák hatásáról. A háromkirályjárás előbb a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett (Bálint S. 1976: 147–150).

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.

Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. A jugoszláviai magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható (Penavin 1983: 108).

Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

BodnárGáspár (Beregszász, 1861. január 6. – Szatmár, 1921.). Római katolikus pap, tanár, író. Apja Beregszászban volt tanító. A gimnáziumot Szatmáron végezte, majd a papnevelőben folytatta tanulmányait. 1884-ben Szerednyén volt segédlelkész, innen Felső Belyére, majd Szatmárra került. 1891-ben a szatmári női tanítóképző, 1901-től a papnevelő tanára volt. Szerednyéről írt rövid elbeszéléseket. Cikkei, költeményei különböző lapokban jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Fazekas Mihály költő, botanikus születése (1776). Fő műve: Ludas Matyi – eredeti magyar rege négy felvonásban, amely rendkívül hitelesen és életszerűen ábrázolja a 18. és 19. század fordulója magyar társadalmának legfontosabb problémáját: a nemesség és a parasztság ellentétét.

Az USA külügyminisztere az Országházban átadja Magyarországnak a Szent Koronát (1978).

Csák Ibolya, (1915) atléta, magasugrásban 1936-ban olimpiai bajnokságot nyert.

Tordán tartották a vallási toleranciát a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlést (1568).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A BIBLIATANULMÁNYOZÁS KULCSA (3)

„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket…” (Máté 7:24)

Bizonyos termékeken ilyen feliratot olvashattunk: „Vigyázat, egészségre ártalmas lehet!” Bizonyos bibliatanulmányozási stílusok is ahelyett, hogy segítenének, ártalmasak lehetnek számunkra. A Biblia azt mondja: „az ismeret felfuvalkodottá tesz” (1Korinthus 8:1). A „felfuvalkodott” talán ritkán használt szó, de azért nyilván tudjuk, milyen egy meleg levegővel felfújt hőlégballon. A farizeusok órákon át tudták fejből idézni az ószövetségi törvényeket. Jézus mégis azt mondta rájuk, hogy olyanok, mint a meszelt sírok: kívülről szépen mutatnak, de belül holttestek csontvázai porladnak. A Sátám olyan jól ismeri a Szentírást, hogy idézni tudott belőle Jézusnak, amikor megkísértette őt a pusztában. És ugye tudjuk, mi a Sátán legjellemzőbb tulajdonsága? A büszkeség, a felfuvalkodottság. E bűne miatt vettetett ki a mennyből. A bibliatanulmányozás lényege, hogy egyre jobban ragaszkodjunk Istenhez, és hogy a Szentírásból megtudjuk, hogy éljünk helyesen. Az emberek általában három okból olvassák a Bibliát: 1) olyan igeverseket, igerészeket keresnek benne, amivel alátámaszthatják nézeteiket; 2) olyan ígéreteket keresnek, amelyeket alkalmazhatnak saját szükségeikre; 3) olyan alapelveket keresnek, amelyekre ráépíthetik az életüket. Bölcsen teszed, ha ebbe a harmadik csoportba tartozol. Jézus azt mondta: „ki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a háűzát” (Máté 7:24). Amikor az élet viharai jönnek, a bölcs ember háza szilárdan áll, míg a bolondé – aki nem ültette gyakorlatba, amit tudott – össze fog dőlni. A nagyobb tudás nagyobb felelősséggel jár. Ezért tervezd be, hogy alkalmazni fogod a bibliatanulmányozással elsajátított ismereteket, mert csak így fognak megtartani a próbák idején!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Gáspár – Szent Menyhért – Szent Boldizsár

Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba. (Forrás: Mt:2, 1-12.)

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
A sima konyhasó ennyi mindenre jó

A só olyan alapfűszer, ami szinte biztos, hogy minden háztartásban megtalálható. Jó, ha tudjuk, hogy nem csak ételek ízesítésére használhatjuk,...

Close