2019. július 19., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Emília – latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Aki kapni akar, az tanuljon meg adni.”

Lao-ce

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f233-586d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. júl.19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus. 1932-ben, írói munkásságának 30. évfordulója alkalmából május 28-án előadást tartott Ungváron. „Móra Ferenc mesélt ötnegyed órán át. Az első pillanattól kezdve az utolsó mondatig lekötötte a közönséget, amely édes humorát, kedves történeteit végig szeretettel és figyelemmel hallgatta. A nagyszerű előadás után a Mestert a közönség tombolva ünnepelte Munkácson is”. Itt a régészet iránt érdeklődő író felkereste a Lehoczky-gyűjteményt. A múzeum vendégkönyvébe csak ennyit jegyzett be: „Itt járt Móra Ferenc paraszt.” A Beregszászra és Nagyszőlősre tervezett előadása valamilyen oknál fogva elmaradt. A következő évben ismét ellátogatott Kárpátaljára. 1933. május 19-én érkezett meg Ungvárra, ahol Havas Emil, az Ungvári Új Közlöny szerkesztőjének vendége volt.  Autókirándulást tettek Szolyva környékén, felkeresték a barkaszói fürdőt. Az egyik könyvét dedikálta a fürdő tulajdonosának, Sütő Andrásnak. A Havas-villában (ma Laborc tér 13.) vendégeskedő író iránt mély rokonszenvvel viseltetett a háziasszony, Havas Emilné. Később fel is kereste Mórát Szegeden. 1933-ban Karlovy Varyból hazatérőben ismét Ungváron járt, mert itt vendégeskedett kedvenc unokája. „Ferenc Ungvárt bőgött utánam, arra kellett jönnöm” – írta egyik levelében.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Móra Ferenc író, muzeológus születése (1879).

– Megkezdődik Helsinkiben az olimpiai játékok, magyar világsiker: 16 aranyérem, a nemzetek pontversenyében sportolóink a harmadik helyen végeztek (1952)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f233-586d”][vc_column_text]VÁLASZD A HÁLÁT!

„Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!”

Egy padon ülő férfi annyira búskomoran nézett ki, hogy egy rendőr úgy gondolta, meg kell vigasztalnia. „Valami baj van?” – kérdezte. „Igen – válaszolt a férfi. – Néhány hónapja meghalt a nagyapám, és rám hagyott 500000 fontot és néhány olajkutat.” A rendőr csodálkozott: „Ez nem úgy hangzik, mint amin keseregni kellene.” „Igen, de még nem hallotta az egész történetet. A múlt hónapban a nagybátyám 1000000 fontot hagyott rám.” A rendőr megrázta a fejét: „Nem értem. Akkor miért olyan boldogtalan?” A férfi így válaszolt: „Ebben a hónapban még senki nem hagyott rám semmit.” Komolyra fordítva a szót, vannak olyan emberek, akik boldogtalanok, bármijük is van. A zsoltáros példát ad arra, hogyan győzhetjük le a hálátlan hozzáállást, és hogyan lehet hálás lelkületünk. „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” A hála és a megfelelő gondolkodásmód kéz a kézben járnak. Az emlékezet a dicsőítés katalizátora. A régi ének szavaival: „Vedd számon az áldást, nézd meg egyenként… lásd, az Úr kezéből mennyi jó is ért.” A zsoltáros három dologra biztat minket. Először, hogy gondoljunk arra, mit kaptunk Istentől: bocsánatot, gyógyulást, védelmet, szabadítást, szeretetet és együttérzést (ld. 1-5 versek). Másodszor, hogy gondoljunk arra, mit nem kaptunk meg Istentől: a büntetést, amit megérdemeltünk volna bűneink miatt (8-12 versek). Harmadszor gondoljunk arra, hogy mit fog még nekünk adni: „az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van” (17 vers). Isten elfogad, ha nem a saját teljesítményedben bízol, hanem abban, amit Krisztus elvégzett érted. Ezért minden reggel, amikor a tükörbe nézel, mondd ezt: „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]