Kezdőlap » Kalendárium » 2019. június 27., csütörtök
Kovács István

2019. június 27., csütörtök

Névnap

László – szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

Idézet

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy elvesztegessük. Álmainkat csak cselekvéssel, tettekkel valósíthatjuk meg, és nem annak tervezésével, hogy mit fogunk tenni.”

David J. Schwartz

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Palágyi Deák Geyza (Palágy, 1871. április 7. – Sárospatak, 1931. június 27.). Festőművész, író, néprajzi gyűjtő, a sárospataki kollégium rajztanára. Középiskoláit Ungváron végezte. A budapesti mintarajziskola befejezése után Münchenben ismerkedett a német rajzművészettel. Hazatérése után Pápán, majd 1903-tól Sárospatakon tanított. Részletező, rajzi dokumentációval kísért leírásokat tett közzé az ungi Tiszahát népéletéről. Balladákat, népdalokat gyűjtött szülőföldjén.  Rendszeresen jelentek meg rajzai a Vasárnapi Újságban. Illusztrációkat készített Arany János Toldijához. Rajzait és költeményeit 1907-ben albumban adta ki. Néprajzi és népművészeti tárgyi gyűjteménye a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények Múzeumába került.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szentté avatják I. László királyt Váradon (1192)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

MIT MOND NEKED ISTEN?

„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál.” (Róma 8:28)

A regényíró A. J. Cronin orvosként dolgozott majdnem tíz évig, amikor gyomorfekély miatt teljes nyugalomra kényszerült. Ekkor a Skót-felföldre ment egy farmra, hogy felépüljön. Így számol be: „A pihenés első néhány napja eléggé kellemes volt, de hamarosan elviselhetetlenné vált a Fyne farmon rám kényszerített tétlenség. Gyakran megfordult a fejemben az a kósza gondolat, hogy írhatnék. Igazság szerint a regény témáját is elgondoltam: egy férfi egoizmusának és keserű büszkeségének krónikája. Odafent, a tiszta, hideg hálószobámban volt egy lesikált asztal egy nagyon kemény székkel. Másnap reggel ezen a széken találtam magam, előttem nyitva egy új füzet, és lassan ráébredtem, hogy a latinul lefirkantott recepteken kívül igazából egész életemben nem fogalmaztam meg egyetlen jelentős mondatot sem. Csüggesztő gondolat volt ez, amikor kezembe vettem a tollat. Sebaj, azért hozzáfogtam.” Bár Croninnak nagy küzdelmébe került, hogy ötszáz szót leírjon egy nap, és az első kéziratát ki is dobta a farm szemétdombjára, mégis befejezte A kalapos kastélya c. regényét. A regényt huszonkét nyelvre fordították le, ötmillió példányban kelt el, és színdarab is készült belőle. A világ elvesztett egy orvost, de nyert egy regényírót. Amikor Istentől kapsz egy álmot, előfordulhat, hogy a valóra váltáshoz szükséges körülmények nem fognak tetszeni. József esetében ez testvérei árulását és börtönt jelentett. De ez kellett ahhoz, hogy Egyiptom kormányzója lehessen. Ezért kérdezd meg ma Istent: „Uram, mit akarsz mondani, mit akarsz mutatni nekem ebben a helyzetben?”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent László király

1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.

Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon.

A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját.

Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.

1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta.

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Németh Zsolt: a magyar képviselők támogatták Oroszország visszatérését az Európa Tanácsba, de…

A szavazáson jelen lévő magyar képviselők támogatták Oroszország visszatérését az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe (PACE), ezzel kapcsolatban félreértések jelentek meg...

Close