2019. május 11., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ferenc – francia-latin eredetű; jelentése: francia.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

A folyó évszázadról évszázadra folyik, s a partján zajlanak az ember történetei. Zajlanak, hogy aztán holnap feledésbe merüljenek, s a folyó tovább folyjon.

Milan Kundera

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936f3b-c110″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mezey József (Kisléta, 1823. május 11. – Budafok, 1882. szeptember 8.). Festőművész, költő. Szabolcs megyei szülőfalujából gyerekkorában a Bereg megyei Miszticére költözött. Apja gazdatiszt volt, majd kincstári Sókör-lovag. Már gyerekkorában szívesen rajzolt, a helybeli orosz templom képeit másolgatta. Máramarosszigeten, majd Szatmáron tanult. 14 éves korában írt regényét kéziratban olvasták, de alakalmi színművet és pásztorjátékot is írt.  A bölcsészeti tanfolyamot kitűnőre végezte, de mivel apja meghalt, tanulmányait nem folytathatta. Mérnöki irodában dolgozott, majd nevelősködött. Feltehetően Szatmáron ismerkedett meg Petőfi Sándorral, aki később barátja lett. Petőfiről készített arcképe 1879-ben a Vasárnapi Újságban is megjelent, jelenleg az MNM Tört. Arcképcsarnokában van. 1848-ban Bem táborában harcolt tüzérhadnagyként. A szabadságharc bukása után Nagybányán húzta meg magát. 1850-ben ment először Pestre, Marasztoni műhelyében tanulmányozta a nagy mesterek műveit. Markó Károly volt a példaképe.

Egyházi képeket festett a szatmári egyházmegye és a rutén vidék egyházai számára. Mintegy ötven oltárképet festett, azon kívül számos táj-és életképet. 1857 őszének elején Munkácsra ment. Ekkor festette meg a nagylucskai templom több kisebb képét. A munkácsi templom számára Szent Jánost  és Máriát ábrázoló oltárképet, a felsőschönborni és a szerednyei templomba két-két képet, Tövisfalvára egy Szentháromság oltárképet, a beregardói templomba egy Szent Imre-képet készített. Több arcképet és tájképet is festett.

Kiújuló szembetegsége folytán egyre romlott a látása. Szeme világának elvesztése véget vetett művészi pályájának.

Nevét leginkább a szabadságharc kiemelkedő alakjairól festett portréi tették ismertté.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Pálóczi Horváth Ádám, költő, hagyománygyűjtő (1760), sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki. Németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a vallási vitákban a tolerancia álláspontját képviselte, szót emelt a nők választási joga érdekében.

–         Márk Tivadar jelmeztervező születése (1908). 1936-tól az Operaház vezető jelmeztervezője volt.

–         Rajnay Gábor színész (1885), főként komikus szerepekben nyújtott minden ízében elsőrangú alakításokat.

–         II. József a német nyelvet teszi hivatalossá Magyarországon, az oktatásban három év alatt kell áttérni a német nyelvre (1784)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76f3b-c110″][vc_column_text]NE MÁSOKAT HIBÁZTASS, ISMERD EL A FELELŐSSÉGEDET! (1)

„Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, ezért ettem.” (1Mózes 3:12)

Ádám és Éva bukásának története két fontos dologra tanít minket Istenről: 1) Ő nem fogad el kifogásokat. 2) Nem engedi, hogy másokat hibáztassunk. Ragaszkodik hozzá, hogy vállaljuk tetteinket. Amíg ezt nem tesszük, nem tud úgy megáldani, ahogy szeretne. Ez azt jelenti, hogy el kell döntened, hogy többé nem a múlt vétkeiben turkálva fogsz élni – legyenek azok akár  a saját bűneid, akár másokéi. Ahelyett, hogy folyton a visszapillantó tükörbe tekingetnél azt nézegetve, hogy mi történt és ki tette, arra kell összpontosítanod, merre tartasz és mit szeretnél, hogy történjen. Ideje kézbe venned a dolgokat! Hogyan? a) Állítsd le magad, amikor másokat kezdenél okolni! b) Határozd meg, mi lenne számodra a siker, és nevezd meg, mit szeretnél, hogy megtörténjen! c) Oszd ki, hogy kinek mi a feladata annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, és jutalmazd azokat az embereket, akik egy szebb jövő felé segítenek! d) Ismerd fel, hogy csak az elérhető célok megvalósíthatók. Ha egy kapcsolat bajban van, a feleknek kétségbeesett szükségük van jó hírekre, ezért tűzz ki elérhető célokat, és adj lehetőséget mindenkinek arra, hogy valamit megünnepelhessen. Nem kell, hogy ez a végső cél legyen, mint a háború megnyerése, elegendőek kis sikerek, az egyes csatákban aratott győzelmek. Az így felépített terv visszaadja az erejét az embereknek, mert így láthatja az előrehaladást.  Ez eltereli a figyelmet mások hibáztatásáról, és irányvonalat ad a fejlődéshez. Ez nem engedi, hogy a múltban ragadj, amin már senkinek sincs hatalma változtatni, akárki volt a hibás. Továbbá az építő erőfeszítés, míg a hárítás pusztító.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26f3b-c110″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldog Salkaházi Sára vértanú

1899. május 11-én született Kassán. 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol fogadalmakkal teljesen Istennek szentelte életét. Örökfogadalmi mottója: Alleluja! Ecce ego, mitte me! – Alleluja! Itt vagyok, engem küldj! Krisztus iránti szenvedélyes szeretete fejeződött ki nagylelkű apostoli buzgóságában. Sokirányú szociális, mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözöttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a Társaságért, különösen a gyengékért, betegekért, azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldözése következne be. 1944. december 27-én elhurcolták és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték.

A boldoggá avatási dekrétumot – amelyet XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írt alá – Erdő Péter bíboros prímás érsek 2006. szeptember 17-én Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren ünnepi szentmise keretében hirdette ki.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]