2019. március 24., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gábor – héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

Karina – 1. olasz eredetű; jelentése: csinos nő.

2. a Katalin svéd formájának továbbképzése.
3. a Katalin dán formájából.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Aki kevéshez szokott, kevésre vágyik, s minél kevesebbre vágyik az ember, annál boldogabb.”

Jules Verne

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931f7d-7b15″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Bp., 1978. márc. 22.) Művelődéspolitikus, vallás-és közoktatásügyi miniszter, néprajztudós, az MTA tagja, Baumgarten-díjas (1937, 1942), Állami-díjas. Tanulmányozta a ruszin-magyar kapcsolatokat a népköltészetben. Közreadta Fedics Mihály kárpátaljai hagyományokat is megőrző meséit.

1941-ben a Kárpátaljai Tudományos Társaság művészeti és néprajzi szakosztályának tagja, 1971-ben néhány hónapig az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszékének vendégtanára.

 

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Bél Mátyás (1684), korának kiemelkedő tudósa volt. Életművén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészi és történeti kutató munkássága, valamint a magyar földrajztudomány megalapozása, néprajzi és teológiai elméleti tevékenysége.

–          Pollack Mihály tervei alapján megkezdődik a régi Vígadó építése (1829).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71f7d-7b15″][vc_column_text]MA LÉGY EGYÜTTÉRZŐ

„Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elveszettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.” (Máté 9:36)

A „megszánta” szó, amit a Bibliában olvasunk, az eredeti görögben olyasmit jelent, hogy „megindult a bensője” (a zsigerei, a belei) – a régi időkben úgy tartották, hogy ez a szeretet és a szánalom helye. Az együttérzés tehát egy mélyen belülről jövő reakció, mondhatnánk úgy is: olyan, mintha gyomorszájon vágtak volna. Talán ezért fordítjuk el a fejünket, amikor a hírekben menekülttáborokban éhező gyermekeket látunk, vagy azt halljuk, hogy 1,7 milliárd ember él a világon napi 300 forintnál kevesebbet érő összegből, és fekszik le vacsora nélkül, éhesen. Egyszerűen túl sok ez számunkra – különösen akkor, ha a szükséget olyan nyomasztóan nagynak látjuk, hogy tehetetlennek érezzük magunkat. De mi lenne, ha be tudnád tölteni a szükségeket? Ha csak egy szenvedő ember életét jobbá tudnád tenni? „Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj! És jobb kezénél fogva felemelte, annak pedig azonnal megerősödött a lába és a bokája, felugrott, talpra állt, és járt.” (ApCsel 3:6-8). Mi lett volna, ha Péter azt mondja: „ezüstöm és aranyam nincsen, ezért befogom a számat, és elmegyek mellette, mintha észre sem venném”? De Péter nem így tett, és így a sánta koldus talpra állhatott és elindulhatott egy új életbe. Azt mondod, neked nincs ilyen hatalmad? Tényleg nincs, de Istennek van! Ha egy szükségben lévő embert látva kinyújtod felé a kezedet, és igyekszel szükségét betölteni – akkor Isten kiárasztja erejét! A te együttérzésed indítja be a gépezet, tehát ma légy együttérző!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]