Kezdőlap » Kalendárium » 2019. október 20., vasárnap
Katona Klári

2019. október 20., vasárnap

Névnap

Vendelnémet eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

Idézet

„Nincs az embernek olyan nyomorúságos lelki vagy fizikai állapota, amikor ne találna valakit, aki nála még sokkal nehezebb helyzetben van. És óriási erőt ad, ha akkor még tudsz is valakinek segíteni.”

Jókai Anna

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Dayka Gábor (Miskolc, 1769. március 21. – Ungvár, 1976. október 20.) Költő, katolikus pap, gimnáziumi tanár. Édesapját, aki szabómester volt, korán elvesztette. Nehéz körülmények között végezte iskoláit. 1787-ben az egri, majd a pesti papnevelő növendéke lett.  A magyar nyelv és irodalom pártolására önképzőkört szervezett. Itt látogatta meg s kötött vele életre szóló barátságot 1790-ben Kazinczy Ferenc. Még ebben az évben visszakerült Egerbe, 1791-ben kilépett az egyházi rendből. Szikszón, Móron majd Lőcsén élt, 1792-ben a lőcsei kir. kat. gimnáziumban lett tanár.  1795. június 5-én szerzett tudomást arról, hogy az ungvári gimnázium II. humán (retorikai) osztálya tanszékére pályázatot hirdettek. Beadta folyamodványát, s ő nyerte el az állást.  Dayka 1795. december 20-án súlyos betegen érkezett feleségével Ungvárra. Letanította az 1795/96-os tanév első szemeszterét, s az első félévi vizsgán is részt vett. A második szemeszterben, elhatalmasodó betegsége miatt, már kevés időt tölthetett tanítással.  1796 júliusában gyógykezelésre Kassára utazott, októberben tért vissza Ungvárra, lemondott tanári állásáról és még ebben a hónapban elhunyt.  Halála után néhány évvel Kazinczy Ferenc, amint kiszabadult a munkácsi börtönből, hozzálátott barátja és költőtársa műveinek összegyűjtéséhez és kiadásához. Versei Kazinczy kiadásában 1813-ban jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Balassi v. Balassa Bálint (nevét mindkét változatban leírta) ezen a napon született 1554-ben, a magyar reneszánsz nagy költője. Részt vett a törökellen szervezett végvári megrohanásokban. 1594 tavaszán Esztergom ostrománál mindkét combját átlőtték, a néhány nap múlva vérmérgezésben meghalt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

Bűnös hajlamok (1)

„Tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és bennünket megkörnyékező bűnt!” (Zsidók 12:1)

Vannak olyan bűneink, melyekhez hajlamosak vagyunk vonzódni. Ez nem azt jelenti, hogy más nem követi el azokat, csak azt jelenti, hogy mi különösen is sebezhetők vagyunk azon a bizonyos területen. A rád jellemző bűn általában valamilyen módon kapcsolatban van a  tálentumaiddal. Az ember tehetsége és szenvedélye jelezheti, hogy milyen területen sebezhető. Például az extrovertált emberek, akik képesek másokat inspirálni és biztatni, néha hajlamosak a pletykára. Azok, akik szeretnek tanulni, hajlamosak arra, hogy felsőbbrendűnek érezzék magukat  és leszóljanak másokat. A spontán emberek szeretik élvezni az életet, de gyakran nehezen tudnak önmérsékletet gyakorolni. Akik jól tudnak hallgatni, néha akaratlanul is elősegítik mások rossz szokásait vagy hajlamait. Az optimisták hajlamosak tagadni a valóságot. A mitológiai Nemeszisz a bosszú istennője volt, manapság a nemezis szón a legyőzhetetlennek tűnő ellenséget értjük, aki szinte mindenben hasonlít az adott emberre, csupán annak romlott változata. Sherlock Holmes nemezise Moriarty professzor volt, Holmeshoz hasonlóan briliáns elme. Olyan volt, mint Holmes lett volna, ha a rosszat választja. Önmagunk legjobb és legrosszabb változata között kapcsolat van, emiatt az élet sok területén mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei. Hajlamaink felismerése tehát az első lépés a védelem kiépítéséhez. Megdöbbentő képességünk van az önbecsapásra és az önigazolásra. Jézus azt mondta a végidők önigazult, meghidegült szívű hívőinek: „tanácsolom neked… végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss” (Jelenések 3:18).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Vendel

Skóciában született 554 körül(?), és Tholevben halt meg 617-ben(?).

Vendel, akit Wendalin, Wandalin és Windilin néven is neveznek legendái, ír-skót nemzetségből származott. Élete a Szent Patrik (lásd: A szentek élete, 125. o.) utáni időre esik, amikor a pogányság még éreztette hatását, és még nem indult el a Szent Bonifáchoz és köréhez (lásd: A szentek élete, 247. o.) kapcsolódó misszió a kontinens felé.

A legendák szerint, melyek 1417 után keletkeztek ugyan, de történeti hitelességük aligha vonható kétségbe, Vendel királyfi a mi fogalmaink szerint egy törzs vezérének a fia volt. Korán jelét adta a jámborságnak és a keresztény műveltség, sőt a papság iránti vonzódásának, amit atyja nem jó szemmel nézett. Épp azért, hogy elvonja a tanulástól, nyájainak őrzését bízta rá. De mint annyiszor, amikor valakit szolgai munkára kényszerítenek, hogy elvonják Istentől, Vendellel is az ellenkezője történt annak, amit atyja akart: a juhok legeltetése közben, a mezők csendjében megérlelődött szívében a remeteség, az Istenben elmerült szemlélődés utáni vágy. El is határozta, hogy amint lehet, remete lesz, de előbb elzarándokol a Szentföldre és Rómába. Talált magához hasonló hat ifjút, akikkel útnak is indult.

Rómába meg is érkezett a kis zarándokcsoport, a szentföldi útról azonban le kellett mondaniuk. Háborús hírek jöttek: perzsák és arabok támadásai érték a Szentföldet, s végül nem sokkal később, 614-ben el is pusztítottak minden zarándokhelyet. Vendel társaival együtt elindult hazafelé. A remeteség iránti vágy azonban oly erőssé nőtt a szívében, hogy Trier közelében, a várostól fél nap járóföldnyire megtelepedtek az erdőben. Kunyhót építettek maguknak és szigorú böjtölés és imádság közben megkezdték a pusztai remeték életét. Olykor azonban koldulniok kellett. Egy ilyen alkalommal Vendelt megszidta egy gazda: ahelyett, hogy tétlenkedve koldul, inkább dolgozna és ő segítene másokon. Ez Vendelt arra késztette, hogy elszegődjön a gazdához, aki előbb a disznóit, majd a marháit, végül a juhait bízta az őrzésére.

Legendája elmondja, hogy Vendel mindig a legjobb legelőt kereste a juhoknak, és fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat, szíve pedig szüntelenül remetecellája után vágyott. Ez a vágya oly kedves volt Isten előtt, hogy angyalok jöttek, és nyájával együtt fölemelték és elvitték a cellájához. Csakhogy a cella közelében nem volt víz a juhoknak. Vendel ekkor felfohászkodott, majd a földbe szúrta pásztorbotját, és mindjárt bő forrás fakadt a földből. Gazdája éppen arra lovagolt és kemény szavakkal kérte számon Vendeltől, miért vitte oly messzire a jószágot. Vendel megígérte, hogy a kellő időben nyájával együtt otthon lesz. Amikor a gazda — vágtában hajtva lovát — hazaért, megdöbbenve látta, hogy Vendel már várja, a juhok pedig mind az akolban vannak.

E csodák láttára gazdája elbocsátotta: belátta, hogy nem munkakerülő naplopás a remeteélet. Vendel visszatért, de nem sokáig maradt egyedül. A körülötte letelepedett remeték annyira tisztelték, hogy elöljárójukká választották. Az egyik legenda szerint még Vendel életében közösséget alkottak, kolostort építettek és a bencés regula szerint élő közösség apátjává választották Vendelt, aki így halt meg 617-ben.

Azon a helyen temették el, ahol a remetekunyhója állt. Tisztelete a sírja körül azonnal megkezdődött, — s hamarosan kápolnát emeltek, mely a csodák következtében zarándokhellyé vált. Vendel csodái főleg a járványos betegségek áldozatain mutatkoztak, illetve azok tapasztalták jóságos közbenjárását, akik állataik bajaiban hívták segítségül. Így telt el hét évszázad. A nagy térítések szentjei mellett szélesebb körben nem terjedt el az egyszerű pásztor-remete-apát tisztelete. Trier azonban rendkívüli módon tapasztalta égi segítségét: 1320-ban pestis ütötte fel a fejét a városban, de Szent Vendel segítségül hívása után hirtelen megszűnt a járvány. Hálából Balduin herceg templomot építtetett, melyet 1360 pünkösdjén szenteltek fel, és átvitték Vendel ereklyéit a kápolnából az új templomba. 1506-ban márvány szarkofágot készítettek, s mindaddig, amíg a tholeyi kolostor állt, ünnepi körmenettel emlékeztek az ereklyék átviteléről. Később, amikor hitetlenül hallgatták a Vendel-legendákat, ismételten felnyitották a sírt, hogy újabb és újabb nemzedékek bizonyosodhassanak meg az ereklyék hitelességéről.

A Római Kalendáriumba ugyan nem került be Vendel ünnepe, de Európa- szerte több mint 1500 templomot ajánlottak az ő oltalmába, s ezek közül kb. 160 zarándokhely. A német nyelvterületen Hollandiától Tirolig hagyományos tiszteletét a német telepesek magukkal hozták Kelet- Európába, így hazánkba is.

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Jó állapotú szarkofágok kerültek elő Luxorban

Harminc darab, jó állapotban lévő, színes festéssel borított szarkofág került elő Luxorban – jelentették be az egyiptomi hatóságok szombaton.

Close