2020. január 21., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ágnes – görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Minél többet ismerünk meg a természet szilárd törvényeiből, annál hihetetlenebbekké válnak a csodák.”

Charles Darwin

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93499b-f91e”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Révész Imre, Csebray (Sátoraljaújhely, 1859. január 21. – Nagyszőlős, 1945. február 3.) realista életképfestő és illusztrátor. Tanítócsaládból származott, de szülei elváltak, ezért édesanyjával és nővérével Nagyszőlősre költöztek. Anyja és később nővére a városban dolgozott postamesterként. Révész Imre itt járt iskolába, gyerekkorától érdekelte a rajzolás. Az 1860-as évek végén a debreceni kollégiumba került. 1873-75-ben  Bécsben tanult litográfiát, művei már ekkor megjelentek bécsi folyóiratokban. Nyarait Nagyszőlősön töltötte, s itteni barátairól, ismerőseiről portrékat készített. 1875-ben beiratkozott a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. 1877-ben Budapesten, a Székely Bertalan vezette mintarajziskolában tanult. Innen ösztöndíjjal Bécsbe került, ahol még három évig folytathatta tanulmányait Karl Leopold Müller műhelyében. Képein a népi életet ábrázolta.  Húszéves korában Egy kérdés című képével elnyerte az Akadémia díját. Megpályázta az Munkácsy-díjat, s 1882-ben  A csárdában című képéért meg is kapta. A díj hatezer frankot és hároméves párizsi tanulmányutat jelentett számára Munkácsy műhelyében. 1884-ben festette Petőfi a nép közt című képét, ez tette ismertté nevét. A képet a Párizsi Szalon kiállítása után Londonban is kiállították. Itt megvásárolták, de a magyar kormány visszavásárolta a Petőfi-szülőház számára. 1877-ben keletkezett a Dezertőr című képe (Területi Szépművészeti Múzeum, Ungvár), amelyért a 80-as évek végén Párizsban bronzérmet kapott. Gyakran hazalátogatott Nagyszőlősre, anyagot gyűjtött képeihez. Lefestette a kenyerét hangszerével kereső cigányt, a környékbeli pásztorokat, parasztokat. 1896-ban készült el a Petőfi a táborban című képe. Petőfi verseihez készített illusztrációi 1900-ban és 1907-ben jelentek meg.  Panem! című képéért 1901-ben a müncheni VIII. nemzetközi kiállításon  aranyéremmel tüntették ki.

Néhány festménye a Területi Szépművészeti Múzeumba, Kijev, Moszkva és Odessza múzeumaiba került.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Madách Imre, a költőóriás előkelő családban ezen a napon született 1821-ben. A haza sorsa és hozzátartozóinak elvesztése táplálékot adott az ifjú kora óta szunnyadó pesszimizmusának. Lelkét állandóan foglalkoztatták az emberiség nagy problémái, ezeknek költői formában való kifejezése. Fő műve: Az ember tragédiája

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7499b-f91e”][vc_column_text]

A FELEJTÉS ÁLDÁSA

Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,14)

Megtörtént újra! Egyszerűen nem jutott eszembe egy barátom neve, akit évezredek óta ismertem. A neve teljesen kiment a fejemből. Mikor végre eszembe jutott, megjegyeztem magamnak, hogy ez is az öregedés jele.
Elkezdtem azon gondolkodni, hogy milyen szörnyű és zavarba ejtő lehet feledékenynek lenni. Aztán eszembe jutott az a fajta feledékenység, amiért hálás vagyok – hogy Isten a bűneimet eltörölte és elfelejtette. Ahogy Jer 31,34 mondja: „…megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.” Örökké hálás leszek, hogy Isten nem gondol többé vétkeimre. Elkezdtem hálát adni Istennek, hogy megbocsátotta bűneimet, és hogy segít felejteni, mikor én is megbocsátok azoknak, akik megbántottak az évek során. Mint Pál, én is igyekszem elfelejteni mindazt, ami mögöttem van, beleértve a csalódásaimat és a múltbéli hibáimat. Ha elfelejtem ezeket, könnyebb megbocsátani magamnak és reményteljesen nézni a jövőbe.
Sokszor hallom másoktól, hogy megbocsátottak, de nem felejtenek. Ez embereknél elég valószínű. De dicsérjük Istent, hogy ő nem csak megbocsát, hanem el is feledi a vétkeinket!

Imádság: Kegyelmes Istenünk, köszönjük, hogy megbocsátod és elfeleded vétkeinket, ha megvalljuk neked. Ámen.

Isten megbocsátja vétkeimet, és többé nem emlékezik rájuk.
Rebecca Seaton (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ EMLÉKEZETVESZTÉSBEN SZENVEDŐKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu  napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2499b-f91e” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]LITURGIKUS NAPTÁR:

Szent Ágnes szűz, vértanú

Előkelő római családból született. Szüzességi fogadalmat tett, és ezért visszautasította a prokonzul fiának házassági ajánlatát. A prefektus először tisztaságától akarta megfosztani a Circus Agonialis mellett. A ruháitól megfosztott Ágnest leomló haja megvédte, ezért máglyahalálra ítélték. Mivel onnan is sértetlenül került vissza, lefejezték 258 január 21-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]