2020. június 1., pünkösdhétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tünde – Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„ Nem azok vagyunk, akiknek az emberek látni szeretnének. Azok vagyunk, akik lenni akarunk. Mindig könnyű másokat hibáztatni. Egész életedben hibáztathatod a világot, de a sikereid és a kudarcaid a te felelősséged.”

Paulo Coelho

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930da6-589c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ: 

Feszty Árpád (Ógyalla, 1856. december 24. – Lovrana, 1914. június 1.) Festő. 1892 nyarán  Mednyánszky László és más festők társaságában Munkácson dolgozott, hogy a helyszínen készítse el a Magyarok bejövetele című körképének vázlatait. A művészek heteken át dolgoztak a közeli hegyekben, esténként a Csillag Szállóba tértek haza, ahol műtermet rendeztek be maguknak. A körkép színvázlatain kívül számos, a Munkács környéki hegyeket megörökítő festmény is született, de a Latorca-völgy, a Várhegy, a Gális-hegy és a klastrom hegye megörökítésre került a Magyarok bejövetelén is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

 –         A Petőfi kör történész vitát rendez az időszerű közéleti kérdésekről (1956).

–         Brunszvik Teréz grófnő megalakítja az első magyarországi kisdedóvó intézetet (1828).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70da6-589c”][vc_column_text]

„MÉG ITT VAGYOK!”

Ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem. (Ézs 55,11)

Akadt egy kis javítani való a házunkon, ezért a férjemmel kerestünk egy szerelőt. Már az első alkalommal bebizonyosodott, hogy kiváló szakembert találtunk, a munkadíja reális volt, és szimpatikus volt a csendessége és kedvessége. Mikor távozott, azt mondta: „Pár nap múlva jövök. Sajnos, kicsit lassan mozgok. Rákos vagyok.” Megszólalni se tudtam.
Majd így folytatta: „Amikor négy éve kiderült, hogy rákom van, az orvos azt mondta, legfeljebb harminc napom van hátra. Én erre azt válaszoltam, hogy még nem mehetek, mert vannak feladatok, amik még rám várnak. Így még mindig itt vagyok.”
„Négy év!” – kiáltottam fel. „Hát, Isten gyermeke vagyok.” – mondta mosolyogva. „Sokan imádkoznak értem. A daganatom egyszer már teljesen eltűnt, most azonban kiújult” – fejezte be egy vállrándítással. „Imádságban gondolunk majd önre!” – mondtam, és megfogtam a kezét, ahogy kifelé indult.
Még hónapokkal később is a fülemben csengett a bizonyságtétele: „Isten gyermeke vagyok.” Mennyire egyszerűen osztotta meg a hitét! Ezzel a pár szóval nemcsak bizonyságot tett, de arra indított, hogy én is így tegyek.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy megosszuk az evangéliumot másokkal, tudva, hogy a legegyszerűbb bizonyságtétel is nagy változást hozhat valaki életébe. Ámen.

Isten gyermeke vagyok.
Ann Vernon (Missouri, USA)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI HALÁLOS BETEGSÉGBEN SZENVED!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20da6-589c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Jusztinusz vértanú

100 körül született, a szamariai Szichemben (ma Nablus). Szülei görög származású pogányok voltak. A művelt Jusztinusz a filozófusoknál kereste az igazságot, de a kereszténységben találta meg „az egyedül megbízható és igaz filozófiát”. Megtérése után fáradhatatlanul tanított és írt. Két Apológiája és a Dialógus a zsidó Trifonnal című párbeszéde maradt csak fenn. Tőle maradt ránk egy leírás arról, hogy hogyan ünnepelték még 165 táján Rómában a vasárnapi misét.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]