Kezdőlap » Kalendárium » 2020. június 2., kedd
Kovács Erzsi

2020. június 2., kedd

Névnap

Kármen – héber-spanyol eredetű; jelentése: kert.

Anita – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.

Idézet

„Vannak az életünkben olyan események, amelyekről – miközben javában zajlanak még – tudjuk, hogy sohasem felejtjük el. Ilyen egy-egy jó beszélgetés, egy ölelés, néha egy szép zene; amíg éled, egy Hang azt mondja benned: “szívd magadba jó mélyen ezt az élményt, mert ebből kell táplálkoznod egy életen át!” Ne felejtsd el!… Ide vissza kell találnod, mindig!”

Müller Péter

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ortutay Elemér (Ungvár, 1916. június 2. – Ungvár, 1997). Görög katolikus lelkész, teológiai tanár. 1934-ben érettségizett a beregszászi gimnáziumban. Tanulmányait Ungváron, Olmützben és Budapesten folytatta. Sztojka Sándor munkácsi püspök szentelte pappá 1941. október 5-én. 1941-től 1945-ig az ungvári leány-és fiúgimnázium hittantanára volt. 1942. március 24-én Budapesten teológiai doktorrá avatták. 1945-49-ben Ungvár-Ceholnyén volt segédlelkész, 1947-49-ben teológiai tanár az ungvári papi szemináriumban. 1949. augusztus 29-én az aposztázia elutasítása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták. Október 5-én 25 évi munkatáborra, 5 évi polgári jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték,Vorkutába vitték, az ottani szénbányában dolgoztatták. 1956. augusztus 20-án szabadult.  1956 – 76 között az ungvári kerámiagyárban dolgozott. Titokban folytatta tanári munkáját, görög katolikus papokat készített fel a szolgáltra, 1989-től ismét görög katolikus lelkészként működött. 1991-ben a Római Katolikus Hittudományi Akadémián átvette aranydiplomáját, aranymiséjét 1991. október 6-án celebrálta Ungváron. Írásai a Kárpáti Igaz Szó, az Új Ember, az Igen, a Görög Katolikus Szemle stb. hasábjain jelentek meg.

 Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         IV. Béla az ispotályos (johannita) rendre bízza a déli határszakaszok védelmét, a lovagoknak részt kellett vállalniuk a várépítésben is (1247).

–         Majdnem mi, magyarok rendeztük az első újkori olimpiát, ugyanis Athén gazdasági és belpolitikai okokból bizonytalankodott. Sajnos a magyar kulturkormányzat „packázott” – írták a korabeli lapok – ezért az eredeti terv szerint, Görögországban bonyolították le a játékot (1896)

 Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

SÚLYOS ÁR

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)

Nemrég a fiam korrekciós műtéten esett át, melynek során hét helyen eltörték az állkapcsát. Tudtuk, hogy szükség van a műtétre, de ettől még ugyanúgy aggódtunk. A kórház folyosójának egy csendes sarkában imádkoztunk.
“Félsz, kisfiam?” – kérdeztem. “Igen” – válaszolta sírva. “Én is” – feleltem. Megöleltem, és hangosan imádkozva Istenre és az orvosokra bíztunk mindent. Tehetetlennek éreztem magam, és arra gondoltam, bárcsak elkerülhetnénk ezt a drasztikus és fájdalmas beavatkozást, de tudtam, hogy ez a szenvedés is valahogyan a javunkra fog válni.
És akkor az jutott eszembe, milyen érzés lehetett Istennek végignézni, hogy az emberek szándékosan bántják a Fiát. Ő nyilvánvalóan tudta, hogy az elszakítás és szenvedés, amin Jézus keresztülmegy, egy nagyobb cél érdekében történik. Ennek viszont súlyos ára volt.
Ha a keresztre feszítésre gondolunk, Jézus szenvedése és halála jut eszünkbe. De vajon belegondolunk-e, hogy milyen érzés lehetett az Atyának elválni a Fiútól a mi bűneink miatt? Fiam műtétjekor egy kicsit beletekintettem, amit az Atya átélt, és ez segített jobban éreznem Isten irántam való szeretetét.

Imádság: Atyánk, add, hogy soha ne felejtsük el az áldozatot, amit te és az Úr Jézus hozott a mi üdvösségünkért! Ámen.

Jézus elszakadt az Atyától, hogy engem elszakítson a bűntől.
Dave Trouten (Új-Brunswick, Kanada)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI ELSZAKÍTVA ÉRZI MAGÁT ISTENTŐL!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.

Szent Marcellinusz és Szent Péter vértanúk

A Diocletianus-féle üldözéskor (304) Rómában szenvedett vértanúságukról Szent Damazusz pápa tanúskodik. Kivégzésük történetét a hóhértól hallotta, és márványtáblába vésett költeményben örökítette meg az eseményt a pápa. Egy berekben fejezték le őket, de testüket átvitték a Via Labicanán lévő két babérfához. Sírjuk körül híres temető alakult ki, ahol a keresztény Nagy Konstantin császár bazilikát emelt tiszteletükre. Itt volt eltemetve Szent Heléna (Ilona), a császár édesanyja is.

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Egy hét múlva újra nyitnak a beregszászi óvodák

Június 9-én újra megnyitják kapuikat a város óvodái – tudatta a város polgármestere a közösségi oldalán.

Close