Kezdőlap » Kalendárium » 2020. június 6., szombat
Alekszander Puskin

2020. június 6., szombat

Névnap

Norbert – német eredetű; jelentése: északi fény.

Cintia – görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.

Idézet

„Tudj örülni a kis sikereknek! Ne azt nézd, milyen messze vagy még, hanem azt is, ahová már elértél!”

Müller Péter

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Basilovits János, Joanitz (Hlivistye, 1742. június 6. – Munkács, 1821. október 18.) Bazilitarendi szerzetes, a Munkács melletti Csernekhegyi kolostor főnöke. Szegény sorsú szülőktől származott. Iskoláit Ungváron és Kassán a jezsuitáknál végezte, majd belépett a bazilita rendbe. 38 éven keresztül volt a rendház főnöke. Szinte egész életét a monostorban élte le, amelynek történetét latin nyelvű munkájában örökítette meg. (Brevis notitia fundations Theodori  Koriatovics, olim ducis de Munkács… I-II.), Kassa, 1799, (IV-VI.), Kassa, 1804.

A keleti egyház szertartásainak magyarázatát tartalmazó műveit ószláv nyelven írta. A „ruszin Hérodotosz”-ként emlegették.  Művében a munkácsi monostor, illetve a püspökség sokat vitatott jogait igyekezett megvédeni, bizonyítani. A hamis Korjatovics-legenda ébrentartásával és a ruszinok őshonosságának hangoztatásával megalapozta a ruszin nemzeti tudatot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Bánki Donát, gépészmérnök (1859) az akciós turbina feltalálója, mellyel megoldotta a víz nyomási energiájának átalakítását sebességi energiává.

–         Vágó Pál festő (1853) nagy történeti kompozíciókat festett, A huszárság diadala című monumentális alkotásával elnyerte az 1900. évi világkiállítás aranyérmét.

–         Bács Ferenc színész (1936), Romániában orvosnak tanult. 1977 óta Magyarországon él, a Nemzeti Színház tagja.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

BÍZNI ISTENBEN

Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek. (Jak 1,2)

Kamaszkorom legnagyobb szenvedése az egyedüllét volt. Egyik év jött a másik után, és folyton imádkoztam, hogy igazi, mély keresztény barátságra találjak. Azonban évről-évre Isten ezt felelte: “még nem”, én pedig nem értettem, miért. Nem tettem elég erőfeszítést, hogy barátságra leljek? Nem erősítené vajon egy Isten által támogatott barátság az Istennel való kapcsolatom? Az erős keresztényi barátság nem része Isten tervének?
Jakab levele azt mondja, a kísértést örömmel vegyük, mert a szenvedés megerősít és olyanná érlel bennünket, amilyennek Isten szánt. Tizenéves korom magányban töltött évei alatt megtanultam Istentől függeni, és együtt érezni, elérni azokat, akikkel mások nem törődtek. Megtanultam értékelni és megerősíteni a már meglévő kapcsolataim, különösen a testvéreimmel. És végül, az egyedüllét – a magányos olvasás és gondolkodás – arra sarkallt, hogy gondolataimat papírra vessem, és bátorságot adott, hogy írásaimat megosszam másokkal.
Isten nem azt mondja, hogy a szenvedés örömteli. A szenvedés az szenvedés, és az egyedüllét, amit tapasztaltam, önmagában nem volt jó dolog. Mégis, azt mondja Isten: “teljes örömnek tartsátok”. Ma már örömnek tartom azt a magányosságot a tapasztalások miatt, amiket azon keresztül adott nekem Isten.

Imádság: Urunk, bármitől szenvedjünk is ma, segíts, hogy örömmel bízzunk benned. Ámen.

A szenvedésben is kitartóan bízhatok Istenben.
Tim Pietz (Wisconsin, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK A MAGÁNYTÓL SZENVEDNEK!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.

Magdeburgi Szent Norbert

Norbert a mai Hollandia területén Gennepben született, szülei – egy látomás alapján – már kis korában úgy gondolták, hogy Isten a papságra hívja. Már nagyon korán elhelyezték egy káptalanban (püspök körüli papi testület), ahol megkapta a kisebb rendeket, de nyilvánvalóan nem volt szándékában papnak lenni. Gazdag volt, pompakedvelő, tüzes kedélyű és igen hajlott a szélsőségekre. Életét egyre inkább a földi örömökre rendezte be. Mindezek ellenére ifjúságát semmiféle ballépés nem terhelte.

1110-ben a kölni érsekkel együtt elkísérte Rómába V. Henrik császárt. Ott látva a pápa kiszolgáltatottságát, valamint a világi hatalom és az egyház közti feszültséget, Norbert megérezte, hogy választania kell a császár és a pápa között. Később fölajánlottak neki egy püspökséget, ami akkoriban nagy vagyont is jelentett, de ő nem fogadta el.

1115-ben történt igazi megtérése egy kolostorban, ahol kapcsolatba került néhány, reformot sürgető szerzetessel. Ekkor szenteltette magát pappá a kölni érsekkel. Szembefordult a káptalan életstílusával, amihez ő is tartozott. Lemondott javadalmairól, birtokairól. Pénzét szétosztotta a szegények között és vándorprédikátorként járta az országot. A források tanúsága szerint rendkívül jól tudott prédikálni. Kezdetben fő törekvése volt, hogy a viszályokat elsimítsa, később tüzes beszédeivel követőket toborzott az új életformához, amit alapított. Minden gondja a szegényekre és az apostoli életre irányult. Fontosnak tartotta a pápával való egységet. Elment II. Kallixtuszhoz, hogy ő újítsa meg prédikációs engedélyét.

Társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek közös életet. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek. A premontreieknek a kolostori elmélyedést, tanulmányokat társítaniuk kellett a világban folytatott működéssel, és azzal, hogy tanúságot tegyenek az evangéliumról keresztények és nem keresztények között. Norbert továbbra is vándorszónok akart maradni anélkül, hogy egyetlen apátsághoz kötné magát. 1126-ban Rómába ment, és ott megkapta a pápától az általa hozott reform, illetve általa alapított rend jóváhagyását. Ugyanebben az évben Magdeburg érsekévé választották, és ettől kezdve jelentős szerepet kellett játszania korának történelmében. A II. Ince és II. Anaklét közt támadt egyházszakadás idején Norbert az elsők között állt Ince pápa pártjára. Egyházmegyéjének megújításával számos nehézségbe ütközött, ellenségeket is szerzett magának, de fáradhatatlanul dolgozott a belső megújulásért és a misszióért.

1134. június 6-án, 54 éves korában hagyta itt a földi életet. XIII. Gergely pápa avatta szentté 1582-ben.

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Trianoni emléktúra az ezeréves határon

A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződés alapjaiban változtatta meg a Kárpát-medence, azon belül az egész magyar nemzet sorsát. A...

Close