2020. június 9., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Félix – latin eredetű; jelentése: boldog.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Minden felnőttben egy játszani vágyó gyermek rejtőzik.”

Friedrich Nietzsche

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e70f-6532″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Vágner Lajos (Hosszúmező, 1815. február 10. – Huszt, 1888. június 9.). Botanikus, középiskoláit Máramarosszigeten és Kassán végezte. Máramarosszigeten dolgozott sószállító biztosként, majd kulcsárként. 1835-ben a máramarosszigeti királyi bánya-és jószágigazgatósághoz került. 1855 és 1870 között a huszti gazdasági hivatalnál volt ellenőr és pénztárnok. 1870-ben Rákócra helyezték, ahol nyugdíjazásáig a királyi erdőhivatal pénztárnoka volt. Nyugdíjazása után Husztra vonult vissza. Serdülő korától foglalkozott növénygyűjtéssel. Csak Máramaros területén gyűjtött, mégis Európa flóráját reprezentáló gyűjteményt sikerült összeállítania, mert cserekapcsolatban állt számos európai gyűjtővel. Több mint 40 ezer példányból álló herbáriumát a Magyar Nemzeti Múzeum növénytára vásárolta meg 1892-ben. A gyűjtemény 77 csomag virágos és 7 csomag Kryptogarnus növényt tartalmazott. Máramaros vármegye egyetemes leírásában ő ismertette a megye növényzetét. Máramarosszigeten létrehozta a Gyümölcstermelők Szövetkezetét. Vágner fásította és rendezte a nevickei vár kertjét, ahol érdemeit egykor obeliszk is hirdette. Róla nevezték el a Pytheuma Vágneri nevű növényt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Hunfalvy János (1820) földrajzi szakíró, hazánk első földrajzprofesszora születése.

–         Széchenyi István kezdeményezésére megalakul a Nemzeti Kaszinó (1827).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e70f-6532″][vc_column_text]

BÍZOM BENNED

Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? (Mt 6,26)

Agyrázkódásom után sokáig képtelen voltam törődni a kisfiammal, rendesen beszélgetni a férjemmel. Haszontalannak éreztem magam a házkörüli teendőkben, nem tudtam elmenni a gyülekezetbe, és Bibliát sem olvastam. Még az imádkozás is nehéz volt. Noha Isten körülvett csodálatos emberekkel, akik mindenben segítettek ezen idő alatt, mégis úgy éreztem, el vagyok szakítva a világtól, és nagyon egyedül vagyok.
Felejthetetlen az a gyönyörű tavaszi reggel, amikor a telkünk végében lévő sziklán ültem, és hirtelen úgy éreztem, Isten ott van körülöttem a napfény melegében, a lágy szellőben és a madarak énekében. Úgy tűnt, mintha Isten ezt mondaná: „Add fel félelmedet, könnyeidet, aggodalmaidat, és bízz bennem.” Eltelt újabb három hónap, mire képes voltam olvasni a Bibliám, és rendesen tudtam beszélgetni. Azonban, ha rám tört a sírás, vagy úgy éreztem, nem bírom tovább a feszültséget, leállítottam magam, és ezt mondtam: „Bízom benned, Istenem!”
Az életben sok csatát kell megvívnunk; némelyek nagyobbak a többinél, de Isten akkor is velünk van. Tudnunk kell, hogy Isten útjai sokkal nagyszerűbbek, mint a mieink. Életünket Istennek ajánlva ezt mondhatjuk: „Bízom benned!”

Imádság: Istenünk, segíts, hogy hozzád forduljunk útmutatásért, bölcsességért és erőért! Ámen.

Ma és minden nap ezt mondom Istennek: Bízom benned!
Ashley Swartzentruber (Ontario, Kanada)

IMÁDKOZZUNK A BETEGSÉGÜK MIATT AGGÓDÓKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e70f-6532″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Efrém diakónus és egyháztanító

306-ban született keresztény családból. Szerpapként hazájában és Edesszában működött, ahol teológiai iskolát alapított. Aszketikus életet élt, nem szűnt meg prédikálni és könyveket írni kora tévedései ellen. 373-ban halt meg. A szolgálat szelleme erősödjék bennünk életpéldájából.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]