Kezdőlap » Kalendárium » 2020. május 20., szerda
Végvári Tamás

2020. május 20., szerda

Névnap

Bernát – germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

Felícia – latin eredetű; jelentése: boldog

Idézet

„Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább.”

Antoine de Saint-Exupéry

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ráday Pál (Losonc, 1677. júl. 2. – Pécel, 179-33. május 20.) Kuruc diplomata, II. Rákóczi Ferenc kancellárja. 1703-ban csatlakozott Rákóczihoz. 1707-ben erdélyi alkancellár, a kuruc tisztképzést szolgáló Nemesi Compánia auditora. 1709-ben a kuruc hadikancellária vezetője, Rákóczi egyik legközvetlenebb, legbizalmasabb munkatársaként többször tartózkodott a fejedelemmel Munkácson és Ungváron. A kuruckor legnagyobb publicistája volt. Ő írta a külföld tájékoztatására készült kiáltványokat és röpiratokat, többek között Rákóczi híres munkácsi kiáltványát is (Manifestum, 1704.; Explosio, 1706.; Responsio, 1706 stb.), szerkesztette a kurucok újságját, a Mercurius Veridicust. A fejedelem megbízásából többször járt követségben. 1707-ben Nagy Péter cárt kereste fel. 1711-ben Rákóczival együtt indult Lengyelországba, de Sztrijből visszatért Debrecenbe, hogy Pálffy Jánossal tárgyaljon a békéről.  A szatmári béke után külön amnesztiával tért haza Galíciából.

Több vallásos munkát írt. Ő alapozta meg a híres péceli Ráday-könyvtárat. Támogatta Pápai Páriz Ferenc szótárának kinyomtatását. Bél Mátyás tudományos és Mányoki Ádám művészi tevékenységét.

 

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– A László király elnökletével megtartott szabolcsi zsinat megalkotja az egyházi kérdésekben rendelkező határozatokat.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

MEGBÍZÁSRA

Én önmagamtól nem tehetek semmit: ahogyan tőle hallom, úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem. (Jn 5,30)

Miután sok olyan szolgálatra és feladatra kaptam felkérést, amelyek érzésem szerint nem egyeztek Isten személyes elhívásával, egy barátom azt javasolta, írjak egy küldetésnyilatkozatot. Azt gondoltam, ilyen nyilatkozatok csak bizonyos testületeknek, cégeknek valók. Azonban Ann bátorítására mégis megfogalmaztam három pontot, amikről úgy éreztem, kulcsfontosságúak a munkámban, amellyel Isten bízott meg. Ha ma felkérnek egy feladatra, nyugodtan hagyatkozhatom a küldetésnyilatkozatomra, hogy eldöntsem, beleillik-e Isten elhívásába.
Jézusnak is volt egy küldetése. Jézus azt mondta: “Önmagamtól semmit sem tehetek. Nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem.” Habár sokan nem értették Jézus szolgálatát, ő mégis kitartott abban a munkában, amit Isten rábízott.
Jézushoz hasonlóan mi is megbízatást kaptunk. Ha nem tudjuk, mi ez a megbízás, akkor kérhetjük Istent, mutassa meg. Ha viszont ismerjük a küldetésünket, tartsunk ki mellette.

Imádság: Drága Urunk, köszönjük, hogy megtiszteltél bennünket szolgálattal, míg itt élünk a földön. Ámen.

Mi az én missziós elhívásom?
Mary E. Webb (Új-Mexikó, USA)

IMÁDKOZZUNK A BARÁTOKÉRT, AKIK BÍZTATNAK MINKET!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.

Sienai Szent Bernardin

1380. szeptember 8-án született Siena közelében, Massa-Carrara városkában egy gazdag bányatulajdonos családban. Apja kormányzati tisztséget töltött be. Négy éves korában mindkét szülőjét elvesztette. Rokonai nevelték. Tehetséges jó tanuló volt, jámborul élt. A prédikációhallgatás és ministrálás volt kedvenc elfoglaltsága. Bámulatos memóriával jegyezte meg a beszédeket, szóról-szóra vissza tudta idézni pajtásainak.

Kerülte az illetlenséget. A trágár, kétértelmű beszédet nem tűrte maga körül. A felebaráti szeretetben sem maradt el. Vonzotta a szerzetesi szegénység. A sienai egyetemen végzett tanulmányai befejeztével betegápolónak állt, és az 1400-as pestisjárványban hősiesen helyt állt akkor is, amikor sorra kihaltak mellőle. A betegséget ő is megkapta, de kigyógyulva életfordító elhatározása született.

Néhány hónapi elvonultság után 1402-ben ferences szerzetes lett S. Onofrioban, minorita. Itt kezdte szónoki működését, azonban gyenge hangja és állandó rekedtsége akadályozta, hogy tömegekhez szóljon. Bizalommal kérte a Boldogságos Szűz közbenjárását, és fokozatosan hangja és előadása olyan tökéletessé lett, hogy mindenki megcsodálta. 1417-től szerzetespap lett. Haláláig kora egyik legnagyobb hatású népszónoka volt, a Szűzanya, Szent József és Jézus Nevének tiszteletét terjesztette.

Egy időre eltiltották az igehirdetéstől, mert a tévtanítások ellen határozottan szót emelt, és alattomosan bevádolták. 1439-ben részt vett a firenzei zsinaton, küzdött a görögökkel való unióért. Rajta kívülálló okok miatt hiúsult meg ez az egyesülés. Kapcsolatban volt kora szinte valamennyi tudósával. Kapisztrán Szent Jánossal meg kívánták reformálni a ferences rendet, visszatérve a Szent Ferenc által tanított életformához.

1444. május 20-án halt meg Aquilában. Már 1450-ben szentté avatta V. Miklós pápa, főképp tanítványának, Kapisztrán Szent Jánosnak önfeláldozó fáradozására. 1862-ben mozgalom indult egyházdoktorrá nyilvánítása érdekében, ehhez azonban szükséges műveinek megfelelő kiadása.

Példája: Tehetségedet a lehető legtökéletesebben használd ki!

bacskaplebania.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz

Felolvassa: Gál Natália színművésznő.

Close