2020. május 30., szombat
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Janka – a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).
Zsanett – a Johanna francia alakváltozata.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az ember nem azért tisztességes, mármint némely ember, mert az jó üzlet, hanem annak ellenére próbál tisztességes maradni, hogy tudja, rossz üzlet.”
Popper Péter
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933a05-f890″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.). A magyar reneszánsz nagy költője. Rokoni szálak fűzték az Ugocsa megyei Perényiekhez és a szerednyei várban élő Dobókhoz. 1575-ben apja, Balassi János megbízásából Bekes Gábor megsegítésére Báthory István ellen indult. Erdély határán összecsapott a Báthory-hű Kornis Gáspár huszti alkapitány katonáival, de seregét szétszórták, őt pedig megsebesítették. A sebesült Balassit Hagymássy Kristóf huszti főkapitány emberei ejtették fogságba. A huszti várban tartották fogva, míg ki nem gyógyult sebeiből. Itt ismerkedett meg Sanyiki Krisztinával, Hagymássy fiatal feleségével, aki iránt szerelemre lobbant. Valószínűleg neki címezte a Krisztina nevére szerzett verset, s feltehetően szerelmük történetét örökíti meg az 1577 körül írt Eurálius és Lucretia szép históriája.
1584 karácsonyán Balassi a sárospataki templomban házasságot kötött unokahúgával, Dobó Krisztinával, Dobó Ferenc felső-magyarországi főkapitány megözvegyült nővérével. Házassága azonban 1588-ban válással ért véget. 1589-ben már Perényi Zsófiához, az ugocsai Perényi István lányához közeledett udvarló verssel. Az udvarlásban valószínűleg közrejátszott a gazdag Perényi-örökség is, Balassi később ugyanis pereskedett a nagyszőlősi birtokok örökségi jogon való megszerzéséért. Feltehetően a Perényiek által ismerkedett meg Ilosvai Selymes Péter Toldijával, amelynek nótájára maga is szerzett költeményeket. Balassit szoros kapcsolat fűzte Mágocsy Gáspár beregi főispánhoz, Munkács urához, de levelezésben állt Sövényházi Móricz Balázzsal, Ung és Zemplén megyék adórovójával.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Hartvik püspök királyi parancsra elkezdi megírni a harmadik István-legendát (1100)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73a05-f890″][vc_column_text]
A LEGJOBB SZÁMUNKRA
Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít meg az apja? (Zsid 12,7)
Üdítőket vagy gyümölcsleveket inni a kis unokaöcsém jelenlétében előbb vagy utóbb síráshoz vezet, mert a magas cukortartalmú italoktól el van tiltva. Egyik nap, amikor éppen gyümölcsléért könyörgött, eszembe jutott, hogy miközben a gyermekek azért nyafognak, ami káros számukra, a felnőttek akik jobban tudják, hagyják inkább őket sírdogálni, mint hogy odaadnák nekik az ártalmas dolgokat.
Isten magamra nézve is ugyanerre a dologra hívta fel a figyelmemet. Olykor előfordul, hogyha a kérésemet egy adott időre nem teljesíti, elkezdek én is nyafogni. De csak a könnyeim miatt Isten nem adja meg azt, amiért könyörögtem. Végül is beláttam a Zsid 12,7 igazságát, hogy mint egy jó apa, Isten azért fenyít engem, hogy lélekben növekedjek. Az ő szeretete nem szűnik meg felém azzal, hogy nem ad meg bizonyos dolgokat. Azzal, hogy nem teljesíti, amit akarok, Isten talán megóv valamitől, és segít, hogy lélekben érettebb legyek.
Amikor olyan dolgokra vágyunk, amik távolról sem jók nekünk, Isten segít, hogy ne pusztítsuk magunkat ezekkel a hamis vágyakkal, hanem jobb döntéseket hozzunk. Isten szeret minket, és a legjobbat akarja nekünk.
Imádság: Atyánk, ha szükségtelen vagy ártalmas dolgokért könyörgünk, taníts elfogadni megjobbító szeretetedet! Ámen.
Isten jól tudja, mi a legjobb nekem.
Oluwasola Jegede (Lagos, Nigéria)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23a05-f890″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent István király ereklyéinek átvitele
Szent István királyt 1038-ban Székesfehérváron temették el.
A halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével kiemeltette a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkurius szerzetes eltulajdonította és elrejtette. I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és 1084. május 30-án itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település a nevét kapta. A település ma Romániához tartozik, Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre található.
Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Teréziát, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét. 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének az őrizetére bízta. A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. A Szent Jobb megtalálásának emléknapja május 30.
II. József parancsára az ereklye őrzéséről a többnyire cseh „vörös csillagos vitézek” gondoskodtak. 1865-től az esztergomi főegyházmegye, 1882 óta pedig a király által kinevezett budai királyi palota plébánosa őrizte. 1862-ben a magyar püspöki kar új ereklyetartót készíttetett. Az eredeti az Esztergomi bazilikában látható, most Szent Kőrösi Márk ereklyéit őrzi.
A Szent Jobbot 1900 és 1944 között ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. 1938-ban, a Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az országban. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után.
A második világháború alatt a nácik a Szent Jobbot a koronázási jelvényekkel együtt elrabolták és egy salzburgi barlangban rejtették el. A jelvényeket az amerikai hadsereg találta meg, majd Salzburg érsekének adta át megőrzésre. Magyarországra az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza, és az augusztus 20-i körmeneten már körbehordozhatták. A Szent Jobbot 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték. A kommunista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István-bazilika páncélszekrényében rejtették el.
1987. augusztus 20-án szentelték fel a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét. Szent István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára. 1989 óta ismét megrendezik az augusztus 20-i körmenetet.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]