Feketegazdaságba kényszeríti a turizmust az új magánvállalkozói törvény

Az utóbbi hét folyamán Ukrajna-szerte közel 11 ezer vállalkozás – köztük háromszáz kárpátaljai – függesztette fel vagy szüntette meg tevékenységét – adta hírül a mukachevo.net január 6-án.

Az Ukrajnában bejegyzett cégeket felügyelő szolgálat, az OpenDataBot adatai alapján a legtöbb magánvállalkozás Kijev megyében (1401) fejezte be tevékenységét, ezt követi Harkiv (1368) és Dnyipropetrovszk (980) megye. Legkevesebben a nyugat-ukrajnai régióban zárták be cégüket: Lemberg (451), Hmelnyick (362), Kárpátalja (312), Ivano-Frankivszk (265), Csernyihiv (246), Rivne (222), Voliny (217) és Ternopil (206) megyékben.

A tömeges bezárások oka a magánvállalkozásokra vonatkozó törvények változásában keresendő. A magánvállalkozói tevékenységet szabályozó törvénymódosításokat Petro Porosenko elnök 2016. december 27-én írta alá.

Az új szabályok alapján az egyes magánvállalkozói kategóriákba – a második és a harmadik csoportba – tartozó vállalkozóknak január elsejétől már havi 704 hrivnya úgynevezett egységes szociális hozzájárulást kell fizetniük a bevételüktől függetlenül. Korábban, amennyiben volt jövedelme a vállalkozónak, annak öt százalékát kellett adóként befizetnie, illetve további 320 hrivnya szociális hozzájárulást átutalnia havonta. Ha viszont nem volt jövedelme, nem folytatott pénzügyi tranzakciót, akkor nem kellett fizetnie.

A kárpátaljai vállalkozók nagy részét érinti az új év előtt négy nappal bejelentett törvénymódosítás, amely a magánvállalkozások tömeges bezárását eredményezi. Ungváron a vállalkozók többsége még december végén úgy döntött, hogy beszünteti működését. Az illetékes hivatal előtt hatalmas sorokba tömörültek a magánvállalkozók, és naponta háromszáznál is többen kérvényezték cégük bezárását. Hogy pontosan hányan, azt egyelőre nem tudni. Az OpenDataBot szerint végleges képet csak néhány hónap múlva kapunk – mondta el Olekszij Ivankin, a szolgálat alapítója.

– Turizmussal foglalkozom, a többi közt vendégek elszállásolásával, túraszervezéssel, valamint az ehhez szükséges vízumokmányok intézésével – mondta az egyik vállalkozó. – A jövedelmem azonban szezonális, és főképp a melegebb hónapokra korlátozódik. Most viszont nem látom értelmét az engedély megváltásának, lévén, hogy nem megy az üzlet. Ezért a bezárás mellett döntöttem.

A hatalmas sorok miatt azonban a megkérdezett vállalkozónak nem sikerült bezárnia cégét az év vége előtt, így neki is be kell fizetnie az illetéket a januári hónapra.

Némely szakértők véleménye szerint a kis- és középvállalkozások tömeges bezárásához vezető rendelkezések a munkanélküliség növekedését eredményezik.

– A szabályozás nagyon ésszerűtlen hozzáállás a kormány részéről. Ez „banditizmus”, nem gazdaságpolitika – nyilatkozta Vszevolod Sztepanyuk gazdasági szakértő.

Az idegenforgalmi adó Kárpátaljának 2015-ben több mint egymillió hrivnya bevételt hozott. 2016 első felében a helyi költségvetésekbe pedig több mint 877 ezer hrivnya folyt be.

Kárpátalja.ma