Hivatalosan is leértékelték a hrivnyát
Az Ukrán Nemzeti Bank csaknem 9 százalékkal leértékelte a hrivnyát az amerikai dollárhoz képest – jelentette be honlapján múlt pénteken a jegybank.
A hivatalos árfolyam szerint egy dollár péntektől 71,5 kopijkával, 8,95 százalékkal lett drágább, 8,7080 hrivnya lett. Lapzártánkkor, szerdán az ukrán nemzeti fizetőeszköz elmozdulva a pénteki mélypontról 8,55 hrivnyánál állapodott meg a dollárhoz viszonyítva.
Ezzel együtt 1996-ban történt bevezetése óta nem volt ilyen gyenge a hrivnya árfolyama. Az ukrán pénznem másfél éven át, 2012 júliusa óta tartotta eddigi árfolyamát, amely egy dollár 7,9930 hrivnya volt. Korábban 2008 szeptembere és decembere között következett be az eddigi legnagyobb mértékű árfolyamváltozás, amikor másfélszeresére drágult a dollár, 4,9 hrivnyáról 7,7 hrivnyára.
A nemzeti banki leértékelést megelőző napokban erősen ingadozott a hrivnya árfolyama. Múlt szerdán a dollár szabadpiaci ára rekordszintet ért el 9 hrivnya vételi, és 9,4 hrivnya eladási árral. A nemzeti banknak többször is be kellett avatkoznia a hrivnya védelmében 8,4 hrivnyás árfolyamon kínálva a dollárt, amivel szakértők szerint több mint egy milliárd dollárt költött el saját valutatartalékából.
A nemzeti valuta védelme érdekében a jegybank ideiglenes korlátozásokat is bevezetett a külföldi valuták vásárlását érintő egyes műveletekre. A Vesztyi című lap internetes kiadványában kiemelte, hogy a bankok nem vásárolhatnak ügyfeleiknek 50 ezer hrivnyánál nagyobb összegért külföldi valutát, ha azt külföldre készülnek utalni. Ez alól kivételt képez az, ha külföldi oktatást, gyógykezelést, temetést, bírósági kiadásokat, nyugdíjat és szociális ellátást kell kifizetni. Az intézkedéssel a jegybank a válság okozta a tőkekiáramlást igyekszik megállítani.
A valutaspekulációk megfékezésére a jegybank olyan szabályozást vezetett be, miszerint a bankok ugyanazon a napon a számlára beérkező hrivnyát nem válthatják át külföldi valutára, csakis az összeg beérkezésétől számított hatodik napon.
A nemzeti bank adatai szerint 2014 januárjában az ukrán lakosság 1562 millió dollárt vásárolt készpénzben, és 903,5 milliót adott el. A 658,5 millió dolláros egyenleg majdnem 3,5-szerese a 2013 januárinak. Ugyanakkor tavaly decemberhez viszonyítva a vásárlás, az eladás, és értelemszerűen az egyenleg is visszaesett 30 százalékkal. A nemzeti bank szerint egyúttal felgyorsult a lakossági megtakarítások kiáramlása a pénzintézetekből konvertibilis valutában, a 191,2 millió dolláros decemberi adathoz képest januárban 357,3 millió dollárra nőtt.
A fentiek alapján elmondható, hogy a politikában mutatkozó válság immár hivatalosan is átszivárgott a gazdaságba, azaz a jelenlegi kormányzat többé a látszatát sem képes fenntartani annak, hogy ura a helyzetnek. Az okokat kutatva csak igen áttételesen tudhatók be a történtek az ellenzék sikerének. Sokkal inkább annak a következménye a hrivnya látványos bukása, hogy Oroszország nem hajlandó folyósítani a decemberben megígért kölcsön további részleteit. Igen leegyszerűsítve a dolgot: Moszkvában makacsul tartják magukat ahhoz, hogy csak az új kijevi kormány összetételének ismeretében hajlandók dönteni Ukrajna további finanszírozásáról, s érthetően vannak elvárásaik az új kabinettel szemben.
Pénz nélkül viszont a jelenlegi ügyvezető kormány nem képes betömködni a költségvetésen tátongó lyukakat (lásd például a bérek folyósítását a költségvetési szektorban!), illetve nem tudta megakadályozni a hrivnya leértékelését sem, amelyet pedig eddig igen nagy áldozatok árán sikerült elkerülnie az Azarov-kormánynak.
Az egyetlen lehetőséget a Kremltől való függőség legalább részleges lazítására az Európai Unió, az Egyesült Államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása jelenthetné a jelenlegi kijevi vezetés számára. Ennek azonban ára van, melyet a választók körében népszerűtlen reformintézkedések formájában kellene megfizetni. Érthető, ha közeledvén az elnök- és a parlamenti választásokhoz sem az államfő, sem az ellenzék nem kész feláldozni magát a gazdaság megmentésének oltárán.
Szakértők szerint azzal, hogy a nemzeti bank ellenőrzött formában „levezényelte” a hrivnya mintegy kilenc százalékos leértékelését, a katasztrófát, az ellenőrizhetetlen árfolyamzuhanást akadályozta meg. A jegybank egyúttal érvényesítette az árfolyampolitikájában azt a kényszert, amely a piaci szereplők, a pénzügyi szektor részéről egyébként is, már jó ideje a leértékelés irányában hatott, s amelyet csupán a politika nyomására nem vettek figyelembe eddig.
Pillanatnyilag tehát a kormányzat lázasan keresi azokat a forrásokat, amelyekkel a választásokig fenntartható a jelenlegi helyzet, s ha sikerrel járnak, nekünk sem kell tartanunk a hrivnya további számottevő romlásától. Ellenkező esetben viszont a mostaninál kellemetlenebb megrázkódtatásokban is részünk lehet.