Kezdőlap » Kárpátalja » Gazdaság » Kárpátalja és a hágon túli területek közötti összeköttetés kihívásai
Illusztráció

Kárpátalja és a hágon túli területek közötti összeköttetés kihívásai

Egy regió gazdasági fejlődésének elengedhetetlen eleme a fővárosával és a többi régióval való légi, vasúti és gépjármű-összeköttetés megléte. Mivel Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb megyéje, s a legnagyobb távolságra van a centrumtól (Kijev), ezért a közlekedési infrastruktúra gyenge, fejlettsége nagymértékben visszahúzó erőként hat megyénk gazdasági teljesítményére is.

Kárpátaljai vállalkozók fóruma kiemelte a legkirívóbb gondokat, melyek erősen gátolják a kárpátaljai vállalkozások tevékenységét. Ezek között az egyik leghangsúlyosabb, hogy már több éve megszűnt a közvetlen légi közlekedés Ungvár és Kijev között, ami jelentősen megnehezíti a helyi vállalkozók üzleti kapcsolódási pontjait külföldi és belföldi partnereikkel, valamint az ország fővárosában székelő kormányhivatalokkal és állami egységekkel.

Ez a negatív sajátosság ugyancsak visszahúzó erőként hat a turisztikai szolgáltatói piacra is. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Ungvárhoz közelebb van 14 európai főváros, mint Kijev, ezért gyakran nevezik a megye központját „Európa kapujának”. Becslések szerint, ha a megye légtere megnyílna a „fapados” légitársaságok előtt, a turisztikai szolgáltatások kárpátaljai volumene a többszörösére növekedne. Mivel megyénk egyik legsikeresebb ágazata az utóbbi években a turisztika, mely a megnövekedett idegenforgalomnak (vendégéjszakák száma, utazási szolgáltatások igénybevétele) köszönhető, ezért e növekedés nagy kihívást jelent a vasúti összeköttetés számára is. Noha a józan paraszti ész azt diktálná, hogy a turistaforgalom-növekedést a vasúti közlekedés bővítésével lehetne részben orvosolni, mégis az ukrajnai valóság pont az ellenkezőjét mutatja. Jelenleg Kárpátalja és Kijev között csak öt vonat közlekedik – három közvetlen és két közvetett Harkovból és Liszicsánszkból, az előbbi pedig csak minden második nap indít járatot. A közvetlen vonatok menetrendje régebben úgy volt kialakítva, hogy az Ungváron délután vagy este felszállt utasok másnap reggel már Kijevben voltak, és ha adott nap sikerült minden dolgukat megoldani a fővárosban, akkor még aznap este vagy kora délután hazaindulhattak. Mivel a múlt évben a 99/100. számú Ungvár–Kijev vonat útvonalát módosították Liszicsánszk felé, ezért ezzel a vonattal lehetetlenné vált a kijevi ügyek intézése, mivel a vonat délre érkezik meg, a visszaúton pedig éjszaka van az ukrán fővárosban. Ez a változás csökkentette a jegyek kínálatát a főváros irányába és egyben növelte hiányukat. A megnövekedett utazási idő miatt a vonat nem áll meg Zdolbunyivban, és emiatt megszűnt az összeköttetés Rivne megyével is.

A 13/14. számú Ungvár–Kijev vonatot pedig Aknaszlatina irányába módosították, ami ugyancsak csökkentette a jegyek kínálatát, mivel a vonat a módosított menetrend szerint Szjánkin, Nagybereznán és Perecsenyen keresztül halad, s már nem érinti Munkácsot. Külön említést érdemel a Kárpátalja és Lemberg közötti összeköttetés – csak egy olyan vonat van, mely megfelelő időben érkezik Lembergbe – az 1450. számú vonat, mely sem komfortjában, sem pontosságában nem felel meg a kor igényeinek. Az utóbbi időben a hegyvidéken élők arra panaszkodnak, hogy kevés vonat közlekedik, és a tél bekövetkeztével összeköttetésük a megye központjával még nehezebbé válik. A vagonok kis száma miatt gyakoriak a tüntetések, melyek a vonatközlekedés megbénításához vezettek. Mivel a falusi turizmus az utóbbi években nagy lendülettel fejlődik Kárpátalján, kiemelten a hegyvidéki községekben, érthetetlen az ukrán állami vasúttársaságnak az a bejelentése, hogy be szeretnének szüntetni 10 állomást, a többi közt Kolcsinó, Aknaszlatina, Borzsova, Zsornava, Nagyberezna, Feketepek, Técső stb. állomásokat.

Ugyancsak problémát jelent a kárpátaljai vállalkozások számára a tehervagonok hiánya, mely következtében akadozik a teherszállítás a megye városai és községei között, s ezért leálltak az útjavítási munkálatok. Az alternatív közlekedési eszközök hiánya miatt megnő a személy- és teherforgalom volumene, valamint az utakra nehezedő többletteher, ami az úthálózat további romlásához vezet.

Dr. Bacsó Róbert, Pataki Gábor

a Számvitel és adóügy tanszék munkatársai 
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Szólj hozzá!

Read previous post:
iro toll
Kortárs magyar irodalom – verseskötet pályázat

Kék - Fehér Könyvkiadó Kortárs magyar irodalom-verseskötet kategóriában pályázatot hirdet.

Close