Már megint veszélyben a pénzünk?

A Nemzeti Bank ismét megszorításokat javasol

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) azzal a javaslattal állt elő, térjenek vissza a korábban már alkalmazott gyakorlathoz, miszerint a szerződésben foglalt időpont előtt a betéttulajdonosok nem vehetnek le pénzt számlájukról.

 

Az állami pénzintézet vezetői úgy fogalmaztak, hogy ez csupán megvitatásra ajánlott indítvány, ám így is riadalmat keltett a pénzvilágban, s feltételezésekre, találgatásokra adott okot. Nem véletlenül, hisz hasonló intézkedésre eddig csak krízishelyzetben került sor – emlékeztet cikkében a Kommerszant-Ukrajina. Az NBU 2004-ben és 2008–2009-ben folyamodott a korlátozó intézkedéshez. Az okok különbözőek voltak.

 

2004-ben az ország mély politikai válságba került, mely a narancsos forradalomban csúcsosodott ki. A betéteseket a bizonytalan helyzet arra ösztönözte, hogy magukhoz vegyék pénzüket, hisz egyesek már a polgárháború rémével ijesztgettek, s még az optimistábbak is elhúzódó politikai küzdelemre rendezkedtek be. A kaotikus körülmények olyan reakciókat indítottak el, melyek a bankrendszert is megrendítették. Az emberek rövid időn belül négymilliárd hrivnyát vettek le számláikról. Fennállt a fizetésképtelenség veszélye, a nemzeti pénzintézet ennek elkerülése érdekében hozta meg a tiltást. A korlátozó intézkedést a belpolitikai harc elmúltával, 2005 januárjában szüntették meg. Ezt követően, főként a nyugati befektetői kedv megélénkülésének és az építőipar fellendülésének köszönhetően – mely kihatott más ágazatokra is – a pénzpiac is rendeződött.

 

Ám a reményteljes állapot nem tartott sokáig. 2008 augusztusában a pénzügyi világválság erősen megrázta Ukrajnát. A nemzeti valuta elértéktelenedésének sebességét csak az izlandi múlta felül. Egy viszonylag hosszabb időszak után, amikor a dollárért öt hrivnyát adtak, az amerikai valuta értéke hirtelen és gyorsan emelkedett, s voltak olyan napok, amikor  az USD-ért már 12 hrivnyát is adtak. Ez, és az európai tengeren túli bankok csődjéről szóló hírek ismét bizalomvesztéshez vezetett, s a polgárok néhány hét alatt hárommilliárd hrivnyát vettek ki a bankokból.

 

Mi áll a betétek befagyasz­­tására tett mostani javaslat mögött? – teszi fel a kérdést a Kommerszant elemzője.

 

Első látásra a lépést semmi nem indokolja. Az utóbbi két esztendőben nőtt a termelés, javultak a gazdasági, pénzügyi mutatók.

 

Ám akadnak figyelmeztető jelek is. 2011 januárjában – az új adótörvény elfogadása miatt – a kisvállalkozók tömegesen szüntették meg cégeiket. Egyes adatok szerint az e kategóriába tartozók mintegy fele adta vissza engedélyét, ám még a talpon maradók betétei is ugyancsak lesoványodtak, sok esetben üresek lettek.

 

A banki szféra iránti bizalom ismét mélypontra került. S ennek bizony vannak alapjai. Miközben a kormány nyolcmilliárd hrivnyás injekcióval sietett a Rodovid Bank megmentésére, a pénzintézet még a minimális (napi száz hrivnya) kifizetéseket is letiltotta. Az sem javít a hangulaton, hogy számos bank továbbra is úgynevezett ideiglenes állami gondnokság alatt van.

 

Egyes szakemberek elmélete szerint az állam és a Nemzeti Bank az intézkedéssel a nagyobb bajt kívánja megelőzni. Ukrajnának ebben az esztendőben a korábban felvett hitelek törlesztésére nem kevesebb mint nyolcvanmilliárd hrivnyát kell elkülönítenie.

 

Mikola Azarov egy tv-műsorban védekezésként megemlítette, hogy ezt a terhet a kormány elődjétől örökölte. Ám a miniszterelnök azt sem hallgathatta el, hogy ennek az összegnek a visszafizetése hatalmas terhet ró a gazdaságra, s megszorító intézkedések bevezetése nélkül elképzelhetetlen.

 

Még az is előfordulhat, hogy visszatérnek a betétek megadóztatásának korábbi gondolatához.

KISZó-összeállítás

Forrás: kiszo.hhrf.org