Kezdőlap » Kárpátalja » Gazdaság » Melyik irányból, hogyan támogatják Kárpátalját?

Melyik irányból, hogyan támogatják Kárpátalját?

Az utóbbi időben sokat hallani a magyarországi támogatásokról Kárpátalján, de keveset arról, hogyan viszonyul a régióhoz a központi költségvetés. Hozzáférhető adatok alapján vizsgáltuk a különböző irányú Kárpátalját érintő projekteket.

Ukrajna költségvetéséből a 2017-es évben az Úthálózat kísérlete c. útfinanszírozási projektből – mely Kárpátalján csak 2017-től működik, s lényege, hogy a terven felül befizetett vámok értékének 50%-át a megye úthálózatának javítására költik – alig jutott pénz, annak ellenére, hogy a megyében 10 határátkelő működik. 2017-ben Kijevből csupán 362 millió hrivnyát utaltak át, ami 107 millió hrivnyánál kevesebb a tervezettnél. Közben a szomszédos Lemberg megyében e program már 2015 óta működik. 2015–2017 között 2,5 milliárd hrivnyát fordítottak az úthálózat javítására.

A Kárpátaljára irányuló befektetések összegét nézve a megye az országos befektetések 1,3 %-át kapja, közben a szomszédos Lemberg megye az 5,4%-át. A Kárpátaljára irányuló egészségügyi és oktatási transzferek összege az ukrajnainak a 2,8%-a, a lembergi viszont az 5,6%-a. A megyére szánt szubvenció mértékét tekintve hasonló helyzet alakult ki: Kárpátaljára az ukrajnai szubvenciók 3,2%-a jut, míg Lemberg megyének 6,9%. Az Állami Regionális Fejlesztési Alapból 2015–2017 között Kárpátalja a fejlesztések 1,4%-át kapta meg, míg Ternopil megye a 44-szeresét (az Alapból kifizetett összegek 47,1%-át). Kárpátalja megyei költségvetése 2017-ben 6,4 milliárd hrivnya volt, ebből a szubvenció és egyéb transzferek 5,4 milliárd hrivnyát tettek ki, ez az összbevételek 84,4%-át jelenti. Vagyis a megye önerőből a költségvetés 15%-át tudja megteremteni. Lemberg megyében az önellátottság 20%-ot tesz ki, de amint fentebb láthattuk, oda sok központi forrás is jut. Kárpátalja viszont kénytelen maga megoldani a problémáit úgy, ahogy tudja.

Ebben sokat segít az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program. Ez a gazdaságélénkítő program 2016-tól fut Kárpátalján, melyet Magyarország első ízben a Szerbiában élő vajdasági magyarok gazdasági élénkítésére dolgozott ki, majd kiterjesztette a támogatást Kárpátaljára.

A mindenki számára nyilvános adatok alapján 30 milliárd forint (3 milliárd ukrán hrivnya) értékű keretösszeget kap a megye. Nagyobb részt eszközbeszerzésre (9%), valamint – a turisztikai kategórián belül – beruházásra költötték a támogatást. 2016-ban valamivel több mint ezer támogatott vállalkozás volt, a 2017-es körben ez az érték megnégyszereződött (4606). A beruházási érték is jelentősen nőtt, ugyanis míg a 2016-os befektetés közel 213 millió hrivnya volt, addig az utóbbi körben ez az érték megnőtt 1,7 milliárd hrivnyára. Zömében mezőgazdasági kategóriában pályáztak, így jelentősen nagyobb e téma szerinti keretösszeg.

A támogatásnak jelentős az adóhatása. Mivel hivatalos adóhivatali forrás nem áll rendelkezésünkre, ezért – ismerve a pályázók vállalkozói karakterét – saját becslés útján értékeltük az adóhatást. A vállalkozások zöme egyéni vállalkozás kategóriában található. Vállalkozási formától és adócsoporttól függetlenül minden vállalkozó és vállalkozás fizet ún. egységes szociális juttatást (2018-ban ez az érték 819 hrivnya/hó/vállalkozó), mely a központi költségvetésbe áramlik. Biztosan kijelenthető, hogy Kárpátalján ezrével nyitottak új vállalkozásokat a programnak köszönhetően. Ha ez a fejlesztés nem valósul meg, akkor 2016-ban becslésünk szerint 21,9 millió hrivnyától esik el az ukrán költségvetés. Ezen felül közel 9 millió hrivnyát fizethettek be egyszerűsített vállalkozói adó jogcímen a vállalkozók, majd ez az érték 2018-ra felemelkedhetett 17 millió hrivnyára. Az egységes szociális juttatás értéke a második körre nézve 44,2 millió hrivnyára nőtt.

A becslésünk alapján a támogatott vállalkozások több mint 92 millió hrivnya adóbevételt generáltak az elmúlt években a központi költségvetésbe és a helyi önkormányzatokhoz. Ebben még nincs benne az, ha adott vállalat foglalkoztat is embereket, mert az alkalmazottak után is fizeti a szociális járulékot; továbbá nincs benne az sem, ha adott vállalkozás fejlesztése jövedelmet generált, s épp a vállalkozás általános jövedelemadó kategóriában van, mert akkor ez további 18% adóbevételt biztosít vállalkozásonként. Mivel további részletező adataink nincsenek a vállalkozásokról, így pontosabb értékelést nem áll módunkban adni.

A program jelentősége nemcsak adógenerálásban van, hanem abban is, hogy fehérítette a gazdaságot, így akik korábban hivatalosan bejegyzett vállalkozással nem rendelkeztek, a pályázati kényszer hatására mégis belekezdtek a legális termelésbe.

Magyarország az elmúlt években nemcsak gazdaságfejlesztési programot hajtott végre, hanem több más szociális és kulturális területen segítette a kárpátaljai lakosokat, zömében a magyarságot, viszont a gesztuspolitika jegyében egyformán az ukrán ajkú lakosságot is. Az egészségügyi dolgozóknak, óvodapedagógusoknak, pedagógusoknak, gyermekétkeztetésre, magyar-magyar kapcsolattartási támogatásokra stb. biztosított egyéni kiegészítő jövedelemtámogatás szintén hivatalos adózás alá esett. Ennek támogatási értéke 2016-ban 2 milliárd 213 millió 888 ezer forint volt (azaz kb. 230 millió hrivnya), adóhatása pedig a személyi jövedelemadón keresztül 398 500 hrivnya, a hadiadó pedig további 332 ezer hrivnya.

Dr. Bacsó Róbert, Pataki Gábor

a Számvitel és adóügy tanszék munkatársai
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Szólj hozzá!

Read previous post:
Sargentini-jelentés: az Európai Unió Bíróságához fordult a magyar kormány

A kormány az Európai Unió Bíróságához fordult szerdán, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadásának szabályszerűségét - jelentette be...

Close