Mit jelent a nulla százalékos kamat? – Avagy a hitel útvesztőiben

Manapság már egy-egy drágább árucikk megvásárlásához sokaknak hitelért kell folyamodniuk. S nem kell feltétlenül házra vagy luxusautóra gondolnunk.
Több helyen láthatunk hitelekről szóló reklámokat nulla százalékos kamattal, ám ez a gyakorlatban teljesen másképp alakul. Ugyanis elég magas kamatokkal járnak az efféle csábító ajánlatok, csak éppen használati díjnak nevezik őket. Azonban a végösszeg ettől még nem változik.
De miért kecsegtetnek nulla százalékos kamattal a bankok és a pénzintézetek, ha a valóságban magas kamatokról van szó? A válasz egyszerű. Ha kiírnák becsületesen, hogy például az áru megvásárlása esetén a fogyasztói hitel minimum 36 százalék, akkor senki sem érdeklődne. De ha a reklám szerint nulla százalékos kamatról van szó, akkor azonnal sorban állnak az emberek. Ha valakinek hitelre van szüksége, akkor úgyis kénytelen a bankok szabályaihoz igazodni.
Sokan nem értjük, hogy miért kell kamatot fizetnünk, ha nulla százalékot hirdetnek. De ha belegondolunk, a bank is csak egy közvetítő, aki a letétekért fizet az embereknek bizonyos juttatást, másoknak kölcsönt ad, ezért a kamatnak magasabbnak kell lennie a letétért folyósított összegnél. Másképp a bankoknak nem érné meg ezzel foglalkozniuk. A piacon sem ingyen osztogatják a termékeket, mindennek megvan a saját ára.
Mégis vannak olyan ukrán állampolgárok, akik még hisznek a mesékben, s a nulla százalékos kamatban. Talán azért, mert hinni akarnak.
Vannak bankok, ahol a letétre nagyobb százalékot fizetnek, de ezzel párhuzamosan magas kamatot kérnek a hitelért az emberektől.
Hogy hogyan reklámozhatnak kamatmentes hiteleket, ami a valóságban 36–63 százalék? A bankoknak van néhány sajátos módszere, melyből felsorolunk néhányat:
— Nincsen kamat, vagy esetlegesen csak 0,001 százalék, de van biztosítási díj, ami 3–4 százalék havonta. Ha viszont nincs biztosítás, akkor a bank büntetést szabhat ki, ami naponta 1 százalék.
— Sok banknak az a módszere, hogy alacsony kamatot hirdet, de magas a havi kezelési költség.
— Ravaszabb megoldás, amikor van egy havi rögzített összeg, például egy 10 ezer hrivnyás maximális hitelnél 300 hrivnya, akkor is, ha csak 5000 hrivnyát használt fel az ügyfél. Így még drágábbá válik a hitel.
— Kamatmentességet hirdetnek, ha az ügyfél időben törleszt a visszafizetés teljes ideje alatt. Azonban azt nem közlik, hogy a magas kezelési költséget minden alkalommal ki kell fizetni, a törlesztés idejétől függetlenül.
— Egyes bankok ajánlata, hogy nem kell kamatot fizetni, ha az ügyfél törleszt a hónap lejárta előtt 10 nappal. De arról hallgatnak, hogy a havi kezelési költséget nem a fennmaradt összeg után számítják, hanem a hitel teljes összege alapján.
— Vannak esetek, amikor nagyon magas késedelmi díjat számolnak fel, de itt is a hitel teljes összege alapján, s nem a maradék összeggel kalkulálva.
— Van olyan bank, mely nulla százalék kamatot, nulla százalék biztosítást és nulla százalék kezelési költséget hirdet. Ez tényleg így is van, de fizetni kell a hitelért, évente 62,4 százalékot. Azaz a hitelért fizetett díjba bele van számítva minden plusz költség, csak nem kamatnak nevezik.
Mindenki eldöntheti, hogy vesz-e fel hitelt vagy nem. Azonban mindenképpen gondoljuk végig a feltételeket, hogy később ne érezzük magunkat becsapva.
A transcarpatia nyomán