Ukrajna: afrikai életszínvonal Európában?

Sajnos ma már nincs hírértéke a megállapításnak, mely szerint Ukrajna a szegények országa. Ha akadnak is kételkedők, a tények bárkit meggyőznek az állítás helyállóságáról.

A 2018. évi állapot szerint az egy főre számított bruttó hazai termék (GDP) országunkban 2,82 ezer dollár, miközben a fejlődő országokban 5,49 ezer dollár, a fejlett országokban pedig 48,97 ezer dollár. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint tavaly Ukrajna világviszonylatban a 128. helyen állt e mutató alapján, Honduras és Laosz között.

Pontosabb mutatónak tartják a vásárlóerő-paritás alapján számított GDP-t. Ilyenkor figyelembe veszik a valutaárfolyamok és a helyi árak közötti különbségeket. Ukrajna azonban e számítás alapján is rosszul áll. Idén az ország vásárlóerő-paritás alapján számított GDP-je 9,21 ezer dollárt tesz ki, míg a fejlődő országokban 12,51 ezret, a fejlett országokban pedig 51,42 ezer dollárt. Az IMF adatai szerint 2017-ben a 114. helyen tanyáztunk e tekintetben, Bután és Marokkó társaságában.

Létezik számos egyéb számítási és viszonyítási módszer is annak szemléltetésére, hogy miként élnek az egyes országok polgárai. Legutóbb a svájci Credit Suisse bank tette közzé a Global Wealth Report idei adatait, amelyek a jólét szempontjából rangsorolják a világ államait. Az elemzők szerint Ukrajnában a jóléti mutató egy polgárra számítva 1563 dollárt tesz ki, amivel a 123. helyet foglalja el az értékelt 140 ország között – jelentette a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata. Ukrajna mögött helyezkedik el a rangsorban többek között Fehéroroszország (1563 USD), Tádzsikisztán (1364 USD), Zambia (1197 USD), Szíria (1190 USD), Mali (1094 USD). Ukrajnánál jobb mutatókkal rendelkezik viszont Nepál (2054 USD), Kamerun (2282 USD), Kenya (2306 USD), Banglades (2332 USD) és Leso­tho (2640 USD) is.

A GDP-re és a jólétre vonatkozó számítások azért is bizonytalanok némileg, illetve térnek el egymástól egy bizonyos mértékig, mivel népszámlálás hiányában, illetve a nagyarányú munkaerő-elvándorlás miatt nem világos, hogy Ukrajnának egészen pontosan hány lakója is van pillanatnyilag. A hivatalos statisztika szerint az ország lakossága valamivel meghaladja még a 42 millió főt, egyes szakemberek becslése alapján azonban az országnak legfeljebb 35-36 millió lakója lehet.

Nem könnyíti, hanem éppenséggel nehezíti a helyzetünket a hrivnya folyamatos leértékelése. A The Cost of Living Around the World 2018 felmérés szerint ugyan Ukrajna a megélhetés szempontjából a harmadik legolcsóbb ország a világon, Európában pedig az első e tekintetben, a látszólagos olcsóság azonban megtévesztő, hiszen tudni kell, hogy az európai átlagjövedelmek legalább az ukrajnai háromszorosának (Lengyelországban), esetenként pedig a tízszeresének (Franciaországban) felelnek meg.

Az internetfelhasználók felmérték az ukrajnai havi átlagbérek értékének alakulását az elmúlt 26 évben. A DT ugyan rámutat, az adatok nem egészen pontosak, hiszen éves átlagok alapján lettek kiszámítva, s a dollár árfolyam-ingadozásait sem tükrözik, ám a folyamatokat jól érzékeltetik. Ezek szerint az ukrán polgár jövedelme 1992-ben 17 dollárnak felelt meg, s majd csak 2004-ben haladta meg első ízben a 100 dollárt, amikor is 111 USD-t tett ki. Ezután az ukránoknak 2008-ra sikerült elérniük a havi 342 dolláros átlagbért, ám a hrivnya első jelentős leértékelését követően, illetve a világválságnak betudhatóan a keresetük már 2009-re 245 amerikai dollárra csökkent.

A továbbiakban, 2009 és 2013 között az ukránok keresete ismét lassú növekedésnek indult, s 2013 végére 410 dollárt tett ki. Ezután, a legutóbbi Majdan idején, illetve az azt követő időszakban, az átlagbér a 2016-ban feljegyzett 192 USD és a 2018 novemberében aktuális 320 dollár között ingadozott.

Ukrajnában a hivatalosan megállapított havi létminimum összege 2018 júliusától 1777 hrivnyát tesz ki, ami nagyjából 63,5 dollárnak felel meg. Szakértők és a szakszervezetek ugyanakkor váltig állítják, hogy ez csupán egy, a kormányzat által megállapított fiktív mutató, amelynek alapján a különböző szociális juttatások és ellátások összegét számítják ki, s távolról sem fedezi az emberek tényleges szükségleteit. Valójában, mutatnak rá, a megélhetéshez ennek az összegnek legalább a háromszorosára, mintegy 5000 hrivnyára (kb. 178,5 USD-re) lenne szükség.

A fejlett országokban a létminimum fogalma jelentősen eltér az ukrajnaitól vagy nem is létezik. Több országban a minimálbért használják helyette, máshol fogyasztói kosárnak nevezik, egyes esetekben pedig egyfajta adózatlan minimális jövedelmet értenek alatta. Ezzel együtt érdemes megemlíteni néhány számot összehasonlításképpen a svitmalechi.com.ua 2017-es adatai alapján: Lengyelországban a létminimum 255 USD, Törökországban 434 USD, Németországban 670 euró, Kanadában 1322 USD, az Egyesült Államokban 1500 USD (a minimálbér összege).

Satu Kahkonen, a Világbank ukrajnai, moldovai és fehéroroszországi képviselője az Ukr­informnak adott egy korábbi interjújában félelmetes folyamatokat vázolt fel.

„A 2014-ben kezdődött ukrajnai gazdasági válság oda vezetett, hogy jelenleg a szegénység szintje magasabb, mint öt évvel ezelőtt. Míg 2014-ben Ukrajna lakosságának 15 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, addig ma 25%” – közölte egyebek mellett.

Az összképhez hozzátartozik egy „furcsaság” is: a Credit Suisse idézett felmérésének készítői 135 olyan tehetős embert számoltak össze Ukrajnában, akiknek a vagyona meghaladja az 50 millió dollárt. A gazdagok számát tekintve azonban Ukrajna nem kullog a sereghajtók között, hanem az 53. helyet foglalja el a világon. Az is érdekes, hogy 2017-ben még csak 115 ilyen módos polgárt tartottak számon az országban.

(ntk)