A várakozás forradalma

Várni nem erény. A mai ember az érett gyümölcsöt akarja leszakítani már akkor, amikor a hajtások éppen elkezdtek éledezni.

Azonban rá kell jönnünk arra, hogy akármilyen modern világot teremtünk is magunk körül, az igazán fontos dolgokat, a kapcsolatok megérését, elmélyülését és kibontását nem lehet siettetni.
„Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt” (Zsoltárok könyve 130. rész 6. vers)
Azzal, hogy a 21. században kaptunk lehetőséget életünk leélésére, nagyon érdekes folyamatnak vagyunk a részesei. Ezt hívhatnánk a „várakozás forradalmának”. Számtalan dolog elérése és megvalósítása nagyon rövid időre csökkent. Találkozásra egymással, kommunikációra, építkezésre, utazásra és még nagyon sok mindenre nem kell annyi időt fordítanunk, mint korábban. Ez a spórolás pedig ott marad mindannyiunk zsebében, arra várva, hogy megfelelően használjuk fel.
Ennek sokszor az az eredménye, hogy a várakozást mint művészetet a globalizáció szinte el is feledtette velünk. Amennyiben mégis ennek átélésére kényszerülünk, próbálunk minden eszközzel csökkentésre törekedni.
Bevetjük anyagi forrásainkat, kapcsolatainkat, idegeinket és személyiségünket. Várni nem erény. A mai ember már az érett gyümölcsöt akarja leszakítani már akkor, amikor a hajtások éppen elkezdtek éledezni. Azonban rá kell jönnünk arra, hogy akármilyen modern világot teremtünk is magunk körül, az igazán fontos dolgokat, a kapcsolatok megérését, elmélyülését és kibontását nem lehet siettetni. Az, aki nem ismeri a várakozás kesernyés boldogságát, aki nem élte át reménykedve a nélkülözés érzését, az soha nem fog testközelből megismerkedni a beteljesülés teljes áldásával.
Várni pedig csak arra érdemes, amiről már vannak ismeretei az embernek. A keresztyén reménység nem megfoghatatlan, fejben idealizált, mégis ismeretlen jövendőért sóvárog, hanem egy konkrét személlyel való szemtől szembeni találkozás a célja. Várni azt jelenti: hinni, bízni, reménykedni, hogy az élet egyszer csodával telik meg. Adventet ünnepelni azt jelenti, várakozni tudni.
Molnár Ambrus
ötödéves teológus

Forrás: parokia.hu