Görögkatolikus templomszentelés Nagypaládon
Ünnepi szent liturgia keretében szentelték fel június 5-én a Nagypaládi Görögkatolikus Egyházközség új templomát. A helyi görögkatolikusok régi álma valósult meg ezzel.
Az alapvetően református vallású Nagypalád görögkatolikus híveit évszázadokon át a ma már Romániához tartozó kökényesdi egyházközség papja látta el.
Az iratok 1816-ban említik először Kökényes fíliájaként Nagypaládot, amelyben akkor 23 görögkatolikus élt.
A kis közösség először a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéhez tartozott, majd az 1912-ben felállított Hajdúdorogi Egyházmegyéhez került. Ekkor már több mint száz görögkatolikus élt Nagypaládon.
A trianoni határmódosítások után Kökényesd Románia része lett, Nagypaládot pedig visszacsatolták korábbi egyházmegyéjéhez, ahol Batár leányegyházközségévé vált.
2004-től Tiszabökényhez, 2009-től pedig Forgolányhoz tartoztak a nagypaládi görögkatolikusok.
A hívek 2009-ben fektették le az új templom alapkövét, melynek építése idén fejeződött be. Az építkezést a helyiek adománya és társadalmi munkája mellett az anyaország is támogatta.
A pünkösd utáni vasárnapra eső Mindenszentek ünnepe tiszteletéreépített Isten házát Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye segédpüspöke szentelte fel a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület papsága és a görögkatolikus hívek jelenlétében.
Az ünnepséget megtisztelte részvételével Mecséry Károly, Nagypalád református lelkésze, aki a gyülekezet számos tagjával érkezett a falu történetének meghatározó eseményére.
A szent liturgián Nílus püspök megszentelte az újonnan épült templom külső és belső falait, valamint a fából készült, díszesen faragott oltárt.
Az egyházfő szent beszédében az Ószövetség nagy templomépítőjéről, Salamonról beszélt: „A templom azért van, hogy Krisztust dicsőítsük. Sokszor az emberek Krisztus helyett önmagukat dicsőítik. Szeretik feltüntetni az adományaik mellett a nevüket, pedig az evangélium azt mondja, hogy »ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb«.
Salamon Isten dicsőségére épített templomot. Az alázatosságot az apjától, Dávidtól tanulta.
Mi is köszönettel tartozunk Istennek azokért az emberekért, akik e templomot építették. Ez ugyan nem aranyból van és nem is olyan nagy, mint a Salamon által emelt, de ugyanúgy kedves Istennek. Kedves, mert az emberek keze és szíve építette. Kérjük az Urat, hogy költözzön közénk és lakozzon bennünk!”
A szertartás végén Mecséry Károly is köszöntötte a jelenlévő híveket, majd a nagypaládi Hozsánna énekegyüttes Istent dicsőítő zenéje következett.
Az ünnepség éltetésekkel, olajkenettel és szeretetlakomával ért véget.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma