Isten áldásai

Naamán, az arámok királyának hadseregparancsnoka, nagyra becsült ember volt ura előtt, és tekintélyes, mert általa szabadította meg az ÚR Arámot.

Ez a férfi erős vitéz volt, de bélpoklos lett. Egyszer rabló arám csapatok vonultak ki, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt, aki Naamán feleségének a szolgálója lett. Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljuthatna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná bélpoklosságából. Naamán megjelent ura előtt, és elmondta, hogy mit beszélt az Izráel országából való leány. Arám királya ezt mondta: Menj csak el, én meg levelet küldök Izráel királyának. El is ment, és vitt magával tíz talentum ezüstöt, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. Átadta a levelet is Izráel királyának, amely így szólt: Most, amikor ez a levél hozzád érkezik, kérlek, hogy gyógyítsd meg bélpoklosságából szolgámat, Naamánt, akit hozzád küldtem! Amikor Izráel királya fölolvasta a levelet, megszaggatta a ruháját, és ezt mondta: Hát Isten vagyok én, aki megölhet és életre kelthet, hogy ideküld ez énhozzám egy embert, hogy meggyógyítsam bélpoklosságából?! Értsétek és lássátok meg, hogy csak ürügyet keres ellenem! Amikor Elizeus, az Isten embere meghallotta, hogy Izráel királya megszaggatta a ruháját, ilyen üzenetet küldött a királynak: Miért szaggattad meg a ruhádat? Jöjjön ide hozzám az az ember, és tudja meg, hogy van próféta Izráelben! Ezért Naamán elment lovaival és kocsijával, és megállt Elizeus házának a bejáratánál. Elizeus egy követet küldött hozzá ezzel az üzenettel: Menj, és fürödj meg hétszer a Jordánban, akkor újra megtisztul a tested! Naamán azonban megharagudott, elment, és így szólt: Én azt gondoltam, hogy majd ki fog jönni, elém áll, és segítségül hívja Istenének, az ÚRnak a nevét, azután végighúzza kezét a beteg helyen, és meggyógyít a bélpoklosságból. Hát nem többet érnek-e Damaszkusz folyói, Abáná és Parpar, Izráel minden vizénél? Megfürödhetnék azokban is, hogy megtisztuljak! Azzal megfordult, és haragosan eltávozott. Szolgái azonban odamentek, és így szóltak hozzá: Atyám, ha a próféta valami nagyot parancsolt volna, azt is megtetted volna. Mennyivel inkább megteheted, amikor csak azt mondta, hogy fürödj meg, és megtisztulsz. Lement tehát, és megmerítkezett hétszer a Jordánban az Isten emberének a kívánsága szerint. Akkor újra tiszta lett a teste, akárcsak egy kisgyermeké. Ezután Naamán visszatért egész kíséretével az Isten emberéhez, bement, megállt előtte, és ezt mondta: Most már tudom, hogy nincs máshol Isten az egész földön, csak Izráelben. Most azért fogadj el ajándékot szolgádtól! De ő így felelt: Az élő ÚRra mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy nem fogadok el semmit! Bár unszolta, hogy fogadja el, ő hajthatatlan maradt. Akkor ezt mondta Naamán: Ha nem fogadod el, akkor viszont adass szolgádnak annyi földet, amennyit egy pár öszvér elbír, mert nem készít többé szolgád sem égőáldozatot, sem véresáldozatot más istennek, csak az ÚRnak! Csak azt az egy dolgot bocsássa meg az ÚR a te szolgádnak, hogy amikor az én uram bemegy Rimmón templomába, hogy ott leboruljon, és az én kezemre támaszkodik, én is leborulhassak Rimmón templomában. Azt, hogy én leborulok Rimmón templomában, bocsássa meg az ÚR a te szolgádnak! Ő azt felelte: Menj el békével!

2Kir 5,1-19.

A férjem gyakran még akkor sem talál meg dolgokat, ha pontosan elmagyarázom, hol vannak. „Hol a tej?” – kérdi, miközben mereven bámul a hűtőbe. „Jobbra a második polcon” – válaszolom. „Nem látom!” – panaszkodik. Végül odamegyek, és rámutatok. „Ja, én egy tejes dobozt kerestem” – magyarázza. Nem látta, mert más színű vagy méretű csomagolásban volt.

A férjem „vakságáról” Naamán története jut eszembe. Neki is volt egy elképzelése arról, hogyan fogja Elizeus meggyógyítani. Amikor a gyógyítás nem olyan formában jött, ahogy várta, nem ismerte fel, és majdnem lemaradt róla! Szerencséjére a szolgája felnyitotta szemét, és bíztatta, hogy adjon egy esélyt ennek a nem várt módszernek, és a gyógyulás megtörtént.

Gyakran mi is lemaradunk Isten áldásáról, mert nem olyan formában érkezik, ahogy várjuk! Nem tudjuk elképzelni, hogy „pont az a valaki” vagy „pont az a valami” hozza számunkra Isten áldását. Bár megnyitnánk értelmünket és szívünket Isten ajándéka és vezetése felé, bármilyen csomagolásban is érkezzen!

Imádság: Drága Urunk, segíts, hogy korlátozott értelmünkkel és merev elképzeléseinkkel ne gátoljunk téged nagyszerű terveid elérésében. Ámen.

Ha kinyitjuk a szemünket, Isten áldásait látjuk magunk előtt.

IMÁDKOZZUNK, HOGY FELISMERJÜK ISTEN VÁRATLAN ÁLDÁSAIT!