Kezdőlap » Kárpátalja » Hitélet » Isten gyermeke
imadkozas001

Isten gyermeke

A húsvét ünnepe előtt Jézus jól tudva, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához, jóllehet szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig.

És vacsora közben, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának, hogy árulja el őt, Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy: felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve. Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: “Uram, te mosod meg az én lábamat?” Jézus így válaszolt neki: “Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted.” Péter így szólt hozzá: “Az én lábamat nem mosod meg soha.” Jézus így válaszolt neki: “Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.” Simon Péter erre ezt mondta neki: “Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!” Jézus így szólt hozzá: “Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind.” Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: “Nem vagytok mindnyájan tiszták.”
Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét letelepedett, és ezt mondta nekik: “Értitek, hogy mit tettem veletek? Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok.”
Jn 13,1-13.
 
Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. (Mk 10,45)
Családom egy új városba költözött. Nehezen találtam munkát. Végül elfogadtam egy alacsony fizetéssel járó, részmunkaidős állást, a helyi könyvtár takarítását. Azt reméltem, csak ideiglenes lesz, de több mint egy éve tart. Ennek következtében önbecsülésemet kezdtem elveszteni. Megalázó volt számomra ez a munka. Egyre keserűbb és sértettebb lettem.
Egyik reggel a Bibliában arról olvastam, hogy Jézus megmosta tanítványai lábát – olyat tett, ami rendszerint a legalacsonyabb beosztású szolgák feladata volt. Ez juttatta eszembe, hogy Jézus követendő példát állított elénk e szolgai cselekedettel. Rájöttem, önző énem sugallta nekem, hogy a munkám méltóságomon aluli, hogy a világ mércéjéhez és nem Isten értékrendjéhez viszonyítottam magam. Amint Jézus példáján elmélkedtem, kezdtem másképp látni a dolgomat.
Ez a munka alázatosságra tanított. Tisztává és hívogatóvá tenni a könyvtárat, igenis fontos szolgálat. Fizetésem csökkentette anyagi terheinket, a részmunkaidős beosztás pedig lehetővé teszi, hogy több időt töltsek a kisfiammal. Még ha nem is találok örömöt a takarításban, büszke lehetek arra, hogy jól végzett munkámmal másokat szolgálok. Értékes vagyok, ha nem is a konkrét munkámtól, hanem mert Isten gyermeke vagyok.
Imádság: Kegyelmes Istenünk, segíts követnünk Jézus példáját, és másokat örömmel szolgálnunk. Ámen.
Mindnyájunk korlátlan értéke, hogy Isten gyermekei vagyunk.
Julie Calleja (Michigan, USA)
IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ELÉGEDETLENEK MUNKÁJUKKAL!

Forrás: csendespercek.hu

More in hit, ima
Jezus vizenjarasa
Vasárnapi üzenet: Évközi 19. vasárnap

Krisztusban szeretett testvéreim! Évközi 19. vasárnapot ünnepli ma anyaszentegyházunk. A mai vasárnapon Máté evangéliumából halljuk szentírási részletünket.

Close