Isten lelke vezérel…

A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra.

Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.

Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe;

ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.)

 

Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. (Róm 8,14)

Épp egy rejtélyes számítógép problémával küzdöttem. Felhívtam a helyi üzlet ügyfélszolgálatát, de az ismerős technikusom nem volt benn, így egy ismeretlen férfi jött a telefonhoz.

A szokásos telefonos utasítások helyett, egy program segítségével elkezdett dolgozni a gépemen. Hátradőlve néztem, ahogyan az egérmutató ide-oda táncol a képernyőn, és alaposan bebarangolja az egész operációs rendszert. Karakterek tűntek fel, melyeket a technikus gépelt be saját billentyűzetén.

Ekkor hirtelen belém hasított a gondolat. Minden habozás nélkül megbíztam egy idegenben, akit egyáltalán nem is ismerek, hogy vegye át a teljes irányítást a számítógépem fölött. Krisztusnak, akit ismerek, mikor engedem meg, hogy teljes mértékben irányítsa az életem? Mikor lépünk annyira hátra, és bízunk meg Isten Lelkében, hogy vezethessen bennünket? Mennyivel gyakrabban inkább ellenállunk, amikor Isten kezébe kíván venni bennünket, és vezetni akarja közösségünket, irányt mutatni szolgálatunkban és küldetésünkben.

Lelki szükségleteim sokkal nagyobbak, mint ez a számítógép probléma. Azért imádkozom, hogy a Szentlélek közbenjárjon (Róm 8,26), hogy Isten akaratát cselekedhessem. Legyen meg Isten akarata mindannyiunk életében!

Imádság: Krisztusnak Lelke, kérünk, tedd sajátoddá kezeinket, elménket, szívünket, és használj bennünket úgy, hogy hatalmas dolgokat vihessünk végbe a te nevedben. Ámen.

Ne csak szeressük Istent, hanem bízzunk is meg benne.