Megkezdődött a nagyböjt a görögkatolikus egyházban

A húsvétot megelőző negyvennapos bűnbánati időszak idén február 11-én veszi kezdetét a görögkatolikus egyházban.
A böjt a lelki felkészülés, újjászületés időszaka, melyet a test aszkézise tesz teljessé, hogy ily módon a hívek méltóan ünnepelhessék majd Jézus feltámadását.
A negyvenes szám visszatérő szimbóluma a Szentírásnak: ennyi ideig tartott ugyanis a vízözön, Mózes negyven napon át böjtölt a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a tízparancsolatot, negyven évig vándorolt Izrael népe, mielőtt letelepedett volna, s Jézus is negyven napig böjtölt pusztában.
A böjt jelentőségéről számos elmélkedés született az évszázadok folyamán, az egyik szent atya, Zádoni Tichon így fogalmaz: „Van testi böjt, van lelki böjt is. Az a testi böjt, amikor a gyomor tartózkodik az ételtől, italtól. A lelki böjt az, amikor a lélek megtartóztatja magát a rossz gondolatoktól, cselekedetektől, szavaktól. Az a jó böjtölő, aki minden rossztól eltávolodik. Ha azt akarod ó keresztény, hogy ezen módra a böjt hasznos legyen, akkor böjtölj testileg, böjtölj lelkileg is és mindig böjtölj!”
Eleink igen szigorúan vették a böjti fegyelmet. Böjt kezdetén eltették a zsíros edényeket, egyes helyeken leengedték azokat a kútba. Tették ezt azért, mert húsvétig nem ettek húst és zsíros ételeket, olajat vagy vajat használtak a főzéshez. A görögkatolikus egyházban szigorú böjti napnak számít a nagyböjt első napja és nagypéntek, amikor a hívek mindenféle állati eredetű ételtől tartózkodnak. Ezenkívül Kárpátalján a hétfői, szerdai és pénteki napok számítanak böjtös napnak a görögkatolikus egyházban. Ilyenkor zsíros, húsos ételeket nem tesznek az asztalra, viszont előszeretettel fogyasztanak ebben az időszakban többek között káposztásbabot, gombával és kukoricadarával töltött káposztát, házi olajat savanyú káposztával, illetve többféle módon elkészített halat.
Régebben szokás volt a negyvenelés is, ami azt jelentette, hogy csak egyszer ettek naponta.
Manapság egyre kevesebben tartják meg az erre az időszakra vonatkozó egyházi előírásokat. Divattá vált fogyókúra gyanánt böjtölni, de ezek a megvonások csak a testre vonatkoznak, s nem járnak együtt lelki megújulással. Márpedig az egyház tanítása egyértelműen a test és a lélek együttes felkészítésére vonatkozik.
A keleti egyházban nagyböjt idején szerdán és pénteken az Előre megszentelt áldozatok liturgiáját végzik, amely tulajdonképpen vecsernye szentáldozással összekötve, ahol az előző vasárnap átváltoztatott szentséget osztják ki. Ezt jelzi az „előszenteltek” kifejezés a szertartás nevében.
Böjti időszakban a liturgikus terítőket és ruhákat is bordó színűre cserélik, amely a keleti egyházakban a vértanúság, a böjti időszak áldozatvállalásának és a Szentlélek tüzének szimbóluma.
Végezetül nem árt megfontolni XVI. Benedek pápa nagyböjti tanítását: „Tartsuk fontosnak a nagyböjtöt minden családban és minden keresztény közösségben, hogy általa eltávolítsuk mindazt, ami szétszórttá teszi lelkünket, és megerősítsük azt, ami táplálja a lelket, megnyitva szívünket Isten és a felebarát szeretetére.”