Reformáció napja – a mindennapi hitbéli megújulás jelképe

Ma van a reformáció napja, a hagyomány szerint ötszázkét évvel ezelőtt ezen a napon függesztette ki Luther Márton 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajtajára. A keresztyén egyház ettől a történelmi mozzanattól számolja a reformáció kezdetét.

Luther Márton, a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes a téziseit a katolikus egyház megreformálása érdekében tette közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette.

Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget.

Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János, genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

A történelmi protestáns felekezetek a reformáció emléknapján emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról.

Luther Márton tételei kifüggesztésének százötvenedik évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék.

A keresztyén egyházak gyülekezetei Kárpátalja-szerte is ünnepi alkalmakkal emlékeznek meg a reformációról.

jelesnapok.oszk.hu/Kárpátalja.ma