Régi idők nagyböjti gondolatai: 2. nap

Sipos A. Felix ferences rendi áldozópap nagyböjti beszéde 1898-ban a rozsnyói ferences templomban.

„Midőn az izraeliták Istene megsokalta a Niniveiek gonoszságait és eltökélte magában, hogy el fogja őket törülni a föld színéről, megparancsolta Jónás prófétának, hogy előbb szólítsa fel őket bűnbánatra, mert  »Még negyven nap vagyon – úgymond – és Ninive elsülyed.«

Hallván ezt a nép, királyával együtt böjtölt és gyászruhába öltözve bűnbánatot tartott, hogy az Istent megengesztelje. Az Úr pedig, látván töredelmességüket, megkegyelmezett a városnak.

Midőn az idők telje közelgett és a bűnös emberiséget előkésziteni, alkalmassá tenni, kellett a Messiás méltó elfogadására: »eljöve keresztelő János, tanítván Judea pusztájában és mondván: Tartsatok bűnbánatot! mert elközelgetett mennyeknek országa.«

Krisztusban kedves Hallgatóim! Jónás és keresztelő szt. Jánossal azt kiáltom ma nektek én is: Tartsunk bűnbánatot! Térjünk le a bűn útjáról; mert nagy gonoszságaink miatt az isten haragja bennünket is már-már elsöpör.

Ha valaha volt, úgy mostanság leginkább szükséges, hogy számot vessünk magunkkal és töredelmes bűnbánat által iparkodjunk megengesztelni az igazság istenét; mert a mi vétkeink már jóval nagyobbak a niniveiekénél.

Bűn és bűn mindenütt, valóban Isten különös kegyelme az, hogy még élhetünk. A legszentebbeket: Istent és a vallást, megveti, kigúnyolja mindenki, csak a dics-, becs- és pénzvágy tartja fogva az emberek szíveit.

Lázas izgatottsággal kapkodnak a boldogulás eszközei után, de Istent mindenütt kihagyják a számításból. Jelszavuk: mindent ez életben! És a jövőről hallani sem akarnak.

…

Kedves anyánk – az egyház – látja üdvösségünk elleneit és ismeri a sok veszélyt, melyek a világ részéről fenyegetik lelkünket; azért szólít ki bennünket a farsangi lármából, azért rendeli e szent bőjtidőt, hogy kissé magunkba vonúlva, elmélkedjünk azon fegyverek felett, melyekkel diadalt arathatunk örök életünk ellenségein. Boldogok, a kik megértik e hivó szózatot és iparkodnak igaz bűnbánat könnyeivel tisztára mosni lelküket a megélhetés közt rátapadt vétkektől.” 

(Forrás: „Tartsunk bűnbánatot!” – korszerű nagyböjti beszédsorozat, írta s az 1895. év böjtjén a rozsnyói Szt. Ferencz-rendi templomban elmondotta Sipos A. Félix)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma