Tizennégy egyházat ismert el a Magyar Országgyűlés
Az eredeti indítvánnyal szemben azonban a többi vallási közösséget nem nevesítenék és nem kategorizálnák.
Elfogadta a Ház keddre virradó éjszaka az új egyházügyi törvényt, amelynek alapján tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd.
A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.
Zárószavazás előtt módosítottak volna
Hétfő éjszaka újabb, zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be a parlament alkotmányügyi bizottsága az egyházügyi törvényjavaslathoz.
Az indítvány két paragrafus törlését kezdeményezi a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló előterjesztés egységes javaslatából, amelyet körülbelül két órával korábban már átfogóan módosított a testület.
A bizottság ülésén Rubovszky György (KDNP) azzal magyarázta a zárószavazás előtti módosító indítványt, hogy anélkül koherenciazavar lenne a jogszabályban az egyházak megszüntetésének ügyében.
Az ellenzék nem támogatta az újabb, zárószavazás előtti módosító indítványt. A bizottság tanácskozása után az Országgyűlés plenáris ülése folytatta munkáját.
Bővült az elismert egyházak sora
Tizennégy egyház és vallásfelekezet elismerését javasolja az Országgyűlésnek a parlament alkotmányügyi bizottsága, az eredeti, kereszténydemokrata képviselők által beterjesztett indítvánnyal szemben azonban a többi vallási közösséget nem nevesítenék és nem kategorizálnák.
Az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.
Az egyházügyi törvényhez hétfő este benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot a bizottsági ülésen Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette, majd a testület úgy döntött, hogy a Ház elé terjeszti.
Az indítvány szerint az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
Az utóbbi az egyetlen, amely az eredetileg kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.
Lázár János az ülésen azzal magyarázta a zárószavazás előtti módosító indítványt: a parlament nem hagyható ki abból a döntésből, hogy melyik közösség minősül egyháznak és melyik nem. Álláspontja szerint az eredeti KDNP-s javaslat „túl zárt” volt, mert taxatív módon felsorolta azokat az egyházakat, vallásfelekezeteket és vallási közösségeket, amelyekkel az állam kapcsolatot kíván létesíteni, vagy amelyeknek az egyházkénti működési jogát elismeri. Lázár János azonban úgy véli, hiba lenne lezárni az egyházakat felsoroló listát, elvetve ezzel annak lehetőségét, hogy a jövőben bármely közösség egyházzá válhasson.
„Mi egy nyitott listát szeretnénk, hogy a későbbiek során a jogalkotó tartsa fenn magának azt a lehetőséget, hogy ezt a listát kibővíti” – mondta. Kijelentette: mindez az eredeti javaslat kritikája a Fidesz részéről.
A bizottsági ülésen ellenzéki képviselők megkérdőjelezték az indítvány házszabályszerűségét, mondván hogy az az eredeti javaslattal ellentétes, koncepcionális változásokat eredményez.
Schiffer András (LMP) azt mondta: az egyházak listázása aggályos, az elmúlt hetekben is többször méltatlan helyzetet eredményezett, a zárószavazás előtti indítvány pedig csak szűkíti a lajstromban szereplő egyházak körét, de nem szünteti meg a listázást.
A Jobbik képviselői azt kifogásolták, hogy az indítvány a Hit Gyülekezetét is beemeli az elismert vallási közösség közé.
A szocialista Lendvai Ildikó a bizottsági ülés után az MTI-nek azt mondta: a módosító javaslat az „akié a vallás, azé a hatalom” középkori elvét tükrözi azzal, hogy az Országgyűlés hatáskörébe utalja annak eldöntését, mely vallási közösségek számítanak egyháznak és melyek nem. Véleménye szerint ezzel az eredetileg is rossz törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők tovább rontották. Példaként hozta, hogy a módosítással a Magyarországi Metodista Egyház – a parlament ellenkező döntéséig – éppúgy nem számít majd egyháznak, mint az adventista, a buddhista vagy épp iszlám közösségek. Hozzátette, a lista összeállítása eddig is vitatható volt, de annak bővítését vagy a listáról való törlést legalább nem politikai testületre, hanem a bíróságokra bízták volna.