biblia1

Vasárnapi üzenet: „Ne félj, mert megváltottalak,…” Ézsaiás 43,1-2

De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg téged.” Ézsaiás 43,1-2
Ezen a hétvégén nagyon sok reformárus gyülekezetben szinte teljesen megtelnek a templomok, mert egy csodálatos eseménynek akarnak a tanúi lenni az emberek. Ez az esemény a konfirmálás. Amikor a fiatalok bizonyságot tesznek az Istenbe vetett hitükről.
Miközben készültem, Isten elém hozta ezt az igeszakaszt, és nagyon megragadott. Mert amikor a fiatalokkal beszélgetünk a jövőről, akkor nagyon sokan mondják, hogy ebben a mostani helyzetben nagyon félnek a jövőtől. Igen, a jövő félelmetes, de milyen érdekes, hogy a Szentírásban 365-ször találjuk meg ezt a biztatást, hogy „Ne félj”. Az év minden napjára jut egy „Ne félj”. Az elsőre is, amikor még minden bizonytalan, és az utolsóra is, amikor megint van okunk a félelemre. Isten az Ő népének mondta, és mondja ma is ezt a biztatást. Egy olyan népnek, amely a fogságban volt (babiloni fogság), és rászorul erre az Istenre. Rászorul, hogy Isten segítsen rajta. Ahogyan akkor rászorult a nép, ma is rá vagyunk szorulva Isten megtartó, felemelő jelenlétére.
Isten két képet használ abban, hogy megerősítse ezt a „Ne félj” igét. Az egyik a megváltás. A másik a tulajdonba vétel.
A megváltás az eladósodott embernek vagy vagyonának a visszaváltása, megvásárlása, egy jogi kifejezés, éppen úgy, mint a tulajdonba vétel szava: „enyém vagy”. Ő hozta ki Egyiptomból. Babilóniából is kiszabadítja népét. A tűzből-vízből a természet erőivel szemben is Isten menti meg a népét, mert szereti. Ezek a szabadítások, melyek végbementek a nép életében, arról beszélnek, hogy Isten nemcsak beszél és dobálózik a szavakkal, hanem cselekszik. Jézusban megmutatta Isten, hogy Ő mire képes azért, hogy megváltsa és tulajdonná tegye az embert.
A Krisztus által szerzett az egyetlen és igaz békesség, ami Isten és ember között létrejöhet. Olyan jó erről beszélni ma, amikor az ördög még a hívő embert is elbizonytalanítja, és néha megfélemlíti a jövővel kapcsolatban. Jó elmondani, hogy Isten munkája lerombolja az ördög munkáját. A jövő, lehet, félelmetesnek tűnik, de nem kell félni, mert Isten munkálkodik. A félelem helyett munkálkodjunk együtt az Istennel. Mert gyakran látom, hogy a szülők félelme teljesen felőrli a gyermekszíveket. Isten nem azt kéri, hogy ne lássunk reálisan ebben a világban, hanem hogy lássuk, Isten hatalmasabb mindennél, amitől félnünk kell. A rettegés helyett legyen bennünk istenfélelem, ami abban különbözik a rettegéstől, hogy megtanul bízni abban, akinek még egy ígérete sem hullt a földre, hanem mindig minden ígérete beteljesedik.
A nép megmenekült a fogságból, mi engedjük Istennek, hogy megmentsen a félelem fogságából. Ámen.
Nagy Szabolcs,
guti és balazséri beosztott lelkész