2010 – Ukrajna – Két tűz között: Janukovics magasugrása
Az oroszbarátként elkönyvelt Janukovics már a választási programjában jelentős változásokat helyezett kilátásba. Külpolitikai téren elsősorban az Oroszországhoz fűződő, Viktor Juscsenko elnöksége alatt mélypontra jutott kapcsolatok javítását tűzte ki célul. Emellett leszögezte, hogy továbbra is prioritásként fogja kezelni Ukrajna európai integrációs törekvését, kivéve az előző vezetés által szorgalmazott NATO-csatlakozást. Az új elnök szerint Kijevnek egyetlen katonai szövetség mellett sem szabad elköteleznie magát.
Az elnöki szék elfoglalását követően Janukovics gyorsan megszilárdította hatalmát: egy hárompárti koalíció létrehozásával stabil támogatást biztosított magának a parlamentben, régi harcostársát, az orosz nemzetiségű Mikola Azarovot pedig megtette miniszterelnöknek. Ezért is keltett meglepetést, hogy az új ukrán államfő első külföldi útja nem Moszkvába, hanem Brüsszelbe vezetett, ahol Janukovics a kapcsolatok további erősítéséről biztosította az Európai Unió vezetőit. Röviddel ezt követően azonban megszüntette az Ukrajna NATO-csatlakozását elősegíteni hivatott Euroatlanti Integrációs Központot. Az intézkedést azzal indokolta, hogy Kijev a semlegesség útját választja. Júniusban az ukrán parlament az ország el nem kötelezett státusáról szóló törvényt fogadott el.
Janukovicsnak szinte hetek alatt sikerült javulást elérnie az ukrán-orosz kapcsolatokban: rövid idő alatt újratárgyalta Moszkvával a 2009 januárjában Julija Timosenko által tíz évre megkötött földgázszállítási szerződést, és ennek mintegy ellentételezéseként 2042-ig meghosszabbította az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli állomásoztatását biztosító, eredetileg 2017-ben lejáró megállapodást. Az új gázszerződés értelmében Ukrajna tíz éven át 30 százalék engedményt kap a földgáz ezer köbméterenkénti árából, ami összesen mintegy negyvenmilliárd dollárnyi megtakarítást jelent az ukrán államkasszának az egyezség lejártáig.
Az ukrán-orosz gazdasági kapcsolatok élénkülését jelzi, hogy intenzív tárgyalások folynak közös hajó- és repülőgép-gyártási projektekről, különös tekintettel az Antonov típusú repülőgépek közös előállítására. Kijev és Moszkva megállapodott az ukrán acélipari termékek Oroszországba irányuló vámmentes exportjáról. Körvonalazódóban van egy hosszú távra szóló szerződés aláírása a nukleáris energetika terén folytatott ukrán-orosz együttműködésről.
Janukovics szeretné szorosabbra fűzni országa Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, amit azzal is jelzett, hogy ősszel ismét Brüsszelbe látogatott. Ukrajna elsősorban azt szeretné elérni, hogy az EU rövid távon vízummentességet biztosítson állampolgárai számára, és szabadkereskedelmi, valamint társult tagságról szóló megállapodást kössön vele. Ezzel kapcsolatban az ukrán vezetés komoly reményeket fűz a 2011-es magyar EU-elnökséghez, arra számítva, hogy Budapest jelentősen előmozdítja a kapcsolatokat, és sikerül előrelépni a fent említett ügyekben.
Belpolitikai téren is jelentős változásokat hozott Janukovics elnöksége. Az új ukrán vezetés hatálytalanította az előző, nacionalista beállítottságú kormányzat több olyan intézkedését, amely hátrányosan érintette az országban élő kisebbségek, közte a kárpátaljai magyarok oktatását és anyanyelvhasználatát.
Janukovics hatalmának megerősödését hozta az ukrán alkotmánybíróság október eleji döntése, amellyel eltörölte az államfőt korlátozó 2004-es alkotmánymódosítást, s ezzel Ukrajna ismét elnöki rendszerű állammá vált. Az államfő és a mögötte álló politikai erők további térnyerését eredményezték az október végén tartott helyhatósági választások, amelyek nyomán a kormányzó Régiók Pártja (PR) vezető szerephez jutott a különböző szintű önkormányzatok túlnyomó többségében.
A politikai stabilitás biztosította előnyöket és a talajt vesztett ellenzék gyengeségét kihasználva az ukrán elnök ősszel elkezdte a régóta halogatott reformok megvalósítását. Elsőként a különböző kedvezmények megnyirbálását célzó új adótörvényt próbálta keresztülvinni, de mivel az országos tiltakozást váltott ki a kisvállalkozók körében, valamennyit enyhíteni kellett a jogszabály eredeti szigorán. December elején elkezdődött a közigazgatási reform, amelynek keretében csökkentették a minisztériumok számát. Következő lépésként átalakítják a végrehajtó szervek struktúráját, s a tervek szerint elbocsátják az állami tisztviselők felét. Még az év vége előtt vagy a jövő év elején bejelentik a nyugdíjrendszer átalakítását. Annyi már biztosan tudható, hogy a reform 2011–2012-es első szakaszában 55-ről fokozatosan 60 évre emelik a nők nyugdíjkorhatárát, s a nők esetében a jelenlegi 20 évről 30-ra, a férfiaknál 25-ről 35 évre növelik a nyugdíjra jogosító szolgálati időt. Hosszabb távon Ukrajnában a nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedik mind a nők, mind a férfiak esetében. Jövőre kerül sor a felsőoktatás és az egészségügy reformjára, valamint más, nagy horderejű modernizációs intézkedések megvalósítására.
Viktor Janukovics, akit az ellenzék diktatúra kiépítésével vádol, többször hangoztatta, hogy egy ilyen nagyszabású programot csak politikai stabilitás mellett lehet megvalósítani. Ennek biztosításához a kormányzó PR-nek maga mögött kell tudnia a parlamenti többséget – hangsúlyozzák a párt vezetői –, mert szerintük olyan feladatot kell megoldania, amilyennel a független Ukrajna történetében még egyetlen pártnak sem kellett megbirkóznia, ráadásul ehhez meg kell nyernie a lakosság támogatását. Az elmúlt hetek utcai tiltakozásainak tükrében az utóbbi biztosan nem lesz könnyű feladat.
MTI, kva knad ktl