A földrészleg és ingatlan kényszerkisajátításáról
„Az országút szélesítését tervezik a hatóságok, s ezért engem is megkerestek, hogy adjam el az államnak a telkemet a falu határában. Mivel ma már szinte lehetetlen nálunk jó építési telekhez jutni, nem szeretném eladni a szóban forgó területet, ám a hivatalos emberek figyelmeztettek, hogy ha nem adom önként a földet, kényszeríteni fognak rá. Tudni szeretném tehát: valóban elvehetik tőlem erőszakkal a földemet?”
– Napjainkban a tulajdonjog a választás szabadságával és a szólásszabadsággal egyetemben legalapvetőbb jogaink közé tartozik. Az ukrán polgárok egy jelentős részének szinte az egyetlen tulajdonát jelenti az a földdarab, amelyen a háza áll, illetve amelyre a kolhozok megszűnése után vált jogosulttá. Mégis előfordulhat, hogy „társadalmi szükségletre” a hatóságok úgy döntenek, hogy ettől az egyetlen értékétől is megfosztják a polgárt.
Ukrajna Alkotmányának 41. paragrafusa kimondja ugyan, hogy a tulajdonjog sérthetetlen, de ugyanezen paragrafus rögzíti a hatóságoknak azt a jogát is, hogy bizonyos esetekben kisajátítsák a polgárok tulajdonát képező földrészlegeket. Ezekkel az esetekkel Ukrajna Földkódexének 143. paragrafusa foglalkozik részletesebben. Az abban felsorolt kisajátítási jogalapok között szerepel többek között a földrészleg társadalmi szükséglet motiválta kényszerkisajátítása.
A földrészleg társadalmi szükséglet motiválta kényszerkisajátításának lehetséges okait, s menetét a Földkódex 147. paragrafusa értelmében önálló törvénynek kell szabályoznia. Ez a jogszabály Ukrajna törvénye A magántulajdonban lévő földrészlegek és a rajtuk elhelyezkedő egyéb ingatlan objektumok kisajátításáról társadalmi szükségletre vagy társadalmi szükségszerűségből (a továbbiakban: №1559-VI. törvény).
E jogszabály 1. cikkelye kimondja, hogy a magántulajdonban lévő földrészlegek és a rajtuk elhelyezkedő egyéb ingatlan objektumok (például lakóházak vagy gazdasági épületek) kisajátítása társadalmi célokra a fizikai vagy jogi személyek tulajdonának az állam vagy a helyi közösség tulajdonába való átadását jelenti a bíróság döntése alapján, amelyet társadalmi szükséglet indokol. A hangsúly jelen esetben azon van, hogy kényszerkisajátításra csak a bíróság határozata alapján kerülhet sor, azaz bírói hozzájárulás nélkül senki sem veheti el a polgár tulajdonában lévő földet vagy ingatlant, amennyiben annak tulajdonjoga egyébként a törvényeknek megfelelően rendezett. A tulajdonjogot alátámaszthatja például a földtulajdont igazoló állami okmány, adásvételi szerződés, adományozó okirat vagy öröklési jogot igazoló dokumentum egyaránt.
Érdemes megjegyezni, hogy a №1559-VI. törvény 15. paragrafusa értelmében kényszerkisajátítással állami vagy önkormányzati tulajdonba venni a polgár földrészlegét csak abból a célból lehet, hogy azon az alábbi objektumok valamelyikét alakítsák ki:
1. nemzetbiztonsági és védelmi objektumok;
2. a közlekedési és energetikai infrastrukúra objektumai (pl. közutak, felüljárók, hidak, földgáz-, kőolaj vagy villanyvezetékek, repülőterek stb.), valamint a működtetésükhöz szükséges létesítmények;
3. az állami jelentőségű nyersanyaglelőhelyek kitermeléséhez szükséges objektumok;
4. természetvédelmi objektumok;
5. temetők.
Azonban a földrészlegek és az ingatlantulajdon kényszerkisajátítására bírói végzés alapján is csak kivételes esetekben kerülhet sor, olyankor, ha a fentebb felsorolt objektumok építése során a gazdasági, technológiai, társadalmi és egyéb tényezők figyelembevételével az optimális változat kivitelezése mellett döntenek. Azaz nem fordulhat elő, hogy például ma a bíróság hozzájárulásával kisajátítottak egy bizonyos földterületet a polgártól, hogy azon temetőt hozzanak létre, holnap viszont egyszerűen átadják azt egy másik polgár használatába vagy tulajdonába, hogy azon házat építsen, vagy kertészkedjék.
Ugyancsak fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szóban forgó №1559-VI. törvény 16. paragrafusa értelmében kisajátításra társadalmi szükségletre csak akkor kerülhet sor, ha az illetékes önkormányzati vagy állami közigazgatási hatóságoknak előzőleg nem sikerült megállapodniuk a tulajdonossal annak társadalmi célú kivásárlásáról. Vagyis a kényszerkisajátítást meg kell előznie a társadalmi célú kivásárlás folyamatának.
Amennyiben mégis előfordul, hogy az ön földjét vagy ingatlanát a fenti jogszabályokkal össze nem egyeztethető módon sajátítják ki a hatóságok, jogában áll panaszt tenni az ügyészségen, vagy a bíróságon keresni jogorvoslatot.