A jogász válaszol: az új választási törvény – érvek és ellenérvek
Közelednek az októberi helyhatósági választások. A mostani voksolást már az új választási törvény alapján rendezik, melyet 2015. július 14-én fogadott el a Legfelsőbb Tanács. A képviselők történelminek, a szakértők ellentmondásosnak és ideiglenesnek ítélik az új jogszabályt.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy a legfontosabb újítás az arányos rendszer és a nyitott listák bevezetése. Ennek köszönhetően az a jelölt győz, amelyik a legtöbb szavazatot kapja.
Több szakértő viszont úgy véli, hogy az új választási törvény nem biztosítja a jelöltek pontos listáját, és az eljárás nagy részben megismétli a régi törvényt, a többi közt a kisebb településeken a választások a régi rendszert tükrözik. A szakértők szerint az új törvény ellentmondásos és átmeneti.
Nézzünk át néhány fontos módosítást!
Azokban a városokban, melyekben a választópolgárok száma eléri a kilencvenezer főt, a többségi rendszer (мажоритарна система) szabályai lépnek életbe, azaz a polgármesterjelöltnek legalább a szavazatok 50 százalékát plusz 1 szavazatot kell szereznie, különben második választási forduló következik. Azokon a településeken, ahol a választók száma kilencvenezer alatti, relatív többségi rendszert alkalmaznak, azaz a választás egyfordulós lesz majd, és a legtöbb szavazatot megszerző képviselő nyer.
Az újításoknak köszönhetően a szavazócédulán szerepel majd a párt neve, mellette legalább egy, legfeljebb három jelölt neve, akik az adott régióban képviselik a pártot, ezenkívül ott lesz annak a jelöltnek a neve is, aki garantáltan bekerül a helyi tanácsba, amennyiben pártja eléri az ötszázalékos küszöböt.
Az új törvény által meghatározott ötszázalékos küszöb miatt régiónk nemzeti kisebbségei közül csak a magyar nemzeti kisebbségnek van reális esélye a választásokon, de csak úgy, hogy szövetségre lépett a két magyar politikai párt, a KMKSZ és az UMDSZ.
Kárpátalja más etnikai kisebbségei, a ruszinok, románok, romák, oroszok, szlovákok és a németek képviselői csak úgy esélyesek a szavazásokon, ha szövetségre lépnek egy nagyobb politikai párttal, mert enélkül nem tudják átlépni az ötszázalékos küszöböt.
Azt viszont nem tudjuk, hogy a nyertes pártok hány kisebbségi képviselőt „invitálnak” soraikba.
A Kárpátaljával szomszédos országokban a kisebbségek képviselői részt vesznek az állam irányításában, de nálunk – valamilyen okból kifolyólag – sajnos megfelejtkeztek erről.
Az új törvény értelmében a választók visszahívhatják a képviselőt, azaz megvonhatják tőle a bizalmat, ha elégedetlenek a munkájával. Ehhez a szavazóknak aláírásokat kell gyűjteniük, ezeket elküldeniük a választási bizottságnak, amely továbbítja azt a politikai pártnak. A párt visszahívhatja a képviselőjét, és másra ruházhatja az előző megbízatását. Ezt azonban nem köteles megtenni, ráadásul a következő képviselő személyét is a párt határozza meg, nem a választók.
Az új törvény kiszámíthatatlan, negatív eredményekhez vezethet, mert ellentmond Ukrajna Alkotmányának, hiszen nem biztosít minden indulónak egyenlő jogot a helyi tanácsokba való bekerüléshez.
A törvény alapján egyenlőtlenül oszlik meg a képviselők aránya is: egyes régiók túlképviseltek, míg mások alulképviseltek lesznek. A választók szavazhatnak ugyan egy adott képviselőre, de ha az ő pártja nem kap elegendő szavazatot, mégsem jut tovább. Ehelyett egy másik politikai párt, mely több szavazatot kapott, vihet több jelöltet a tanácsba, attól függetlenül, hogy a legtöbb ember helyi szinten nem annak a pártnak a jelöltjét támogatta. A választások emiatt is társadalmi elégedetlenséget hozhatnak, hiszen félő, hogy a választópolgárok érdekei nem lesznek kellőképpen képviselve a helyi tanácsokban.
Sokat vitatott kérdés továbbá a választások előtti politikai reklám problémája. A jogalkotók ígérik, ezt a kényes kérdést egy másik rendelettel szabályozzák. Ezt eddig még nem tették meg annak ellenére, hogy a választások rohamosan közelednek. Sok parlamenti képviselő érdeke az, hogy helyezzék törvényen kívülre a tévés, rádiós és a kültéri reklámok lehetőségét.
Tóth Tünde
Kárpátalja.ma