A kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről tárgyaltak Kijevben

Ukrajna emberi jogokért, nemzeti kisebbségekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának kezdeményezésére március 11-én Kijevben parlamenti meghallgatásokat tartottak A civil társadalom szerepe, jelentősége és hatása a nemzetiségi politika egységességének formálására Ukrajnában címmel.

Az eseményre magyar társadalmi szervezetek is meghívást kaptak. A kárpátaljai magyarságot Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) elnöke, Rácz Béla, a II. RFKMF rektorhelyettese, valamint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály képviselte. A meghallgatáson a delegáció három tagja szólalt fel: Brenzovics László, Tóth Mihály és Orosz Ildikó.

Brenzovics László beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a kisebbségek jogos igényeit nem tudják kellőképp kielégíteni. Ukrajnának nem IMF-hitelre, hanem segélyre lenne szüksége. Ezért véleménye szerint ebben az esetben sokkal több jogot, szabadságot kell biztosítani ahhoz, hogy átvészelhessük ezt a helyzetet. Kiemelte továbbá, hogy mielőbb megoldást kell találni a nemzetiségi kisebbségeket érintő gondokra, s arra, hogyan is vegyenek részt utóbbiak az állami politika formálásában.

Tóth Mihály a kisebbségek jogi helyzetére hívta fel a figyelmet, Orosz Ildikó pedig a gyakorlati kérdésekről beszélt. A szakember a meghallgatáson kifejtette: a kárpátaljai magyar pedagógustársadalom diszkriminatívnak tartja azt, hogy ukrán nyelvből és irodalomból továbbra is ugyanaz a követelményrendszer a nemzetiségi iskolák érettségizőivel szemben, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizőkkel szemben. Ennek egyik fő oka, hogy az ukrán nyelvnél megegyezik az ukrán anyanyelvűek és a magyar iskolások számára előírt állami követelményrendszer. Ezzel szemben az összes többi, például magyar vagy idegen nyelvből a nemzetközi normák szerint szabják meg, hogy az adott osztálynak milyen szintet is kell teljesíteni. Ukrán nyelvből ez nincs meg: ugyanazt a normát várják el a különböző helyzetben lévő diákoktól. Márpedig ez a nemzetközi követelményeknek, így az Ukrajna által is aláírt nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménynek nem felel meg. Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy az új, 12 éves oktatásra való áttéréskor fontos lenne figyelembe venni e tényeket, s a magyar iskolások számára az ukrán nyelv elsajátításának követelményeit a nemzetközi normarendszer szerint kellene meghatározni. Ezzel együtt azt a jelenlegi problémát is ki kell küszöbölni, mely szerint a magyar érettségizőknek többségi társaikkal megegyező ukrán nyelvi és irodalmi felvételi vizsgát kell tenniük, bármilyen szakirányban is kívánják folytatni tanulmányaikat.

Az elnök asszony által írásban is benyújtott dokumentumban szó esik továbbá arról, hogy az ukrán nyelv oktatásánál a normákon kívül a módszertanon is változtatni kell. El kell fogadni azt az egyszerű tényt, hogy a kisebbségek számára az ukrán nem anyanyelv, hanem második nyelv. Ebből kifolyólag annak módszertanát kell használni az oktatás során, és meg kell teremteni az ehhez szükséges eszközöket is: tankönyveket, hanganyagot stb., valamint kifejezetten erre a feladatra felkészített, mindkét nyelvet és kultúrát jól ismerő tanárokat kell képezni. Javaslatot tett arra, hogy az 5-6. osztályos tanulók számára vezessenek be magyar népismeretet, a 7-9. osztály számára pedig magyar nép történetét. A célravezető az lenne, ha ezek nem fakultációs, hanem kötelező tárgyként jelennének meg. Orosz Ildikó nehezményezte azt, hogy az egyházi líceumok továbbra sem kapnak állami normatív támogatást, kérte ennek változtatását. Kifejtette, hogy milyen visszásságok vannak a külföldön szerzett diplomák és tudományos fokozatok honosítása körül. Habár az ukrán felsőoktatási törvény elfogadta, hogy ezeket helyben, maguk a felsőoktatási intézmények honosíthatják, a minisztérium mintha nem is hallott volna erről. Tehát amikor az intézményeknek le kell adni a statisztikákat vagy új szakot kell akkreditálni, indítani, megfelelő fokozattal rendelkezőknek csak azok számítanak, akik ukrán állami honosítással rendelkeznek. Mivel ez sem az oktatás színvonalának növekedését, sem a külföldön tanultak hazatérését, sem pedig Ukrajna európai integrációját nem segíti elő, sőt, hátráltatja, az elnök asszony indítványozta, hogy a minisztérium rendeletben vagy végrehajtási utasítással, az elfogadott törvénynek megfelelően korrigálja a hibát.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma